Az európai intézmények képviselői csütörtökön és pénteken Brüsszelben új „szuper trilóguson” próbálnak megállapodni az Európai Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról.
Ha az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a 27 miniszter tárgyalói megegyeznek, az egyezményt még az EU-miniszteri értekezleten, melyet a jövő hétfőn és kedden Luxemburgban tartanak, jóváhagyhatják.
Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni, a KAP megújításáról szóló tárgyalásokat Portugália a második félévben az uniós elnökséget betöltő Szlovénia elé tolja. Ebben az esetben további késés várható.
Májusban folytak tárgyalások, amelyek végül vádaskodásokba torkolltak a Tanács (tagállamok), az Európai Parlament és még az Európai Bizottság között is, mivel képtelenek voltak megállapodást kötni a reformról.
Bár a KAP nagy részében már megegyeztek, jelentős nézetkülönbségek még mindig fennállnak – nemcsak részletekben, egyes elemekben és kivételekben, hanem alapvető kérdésekben is. Ez továbbra is feszültséget okoz a tárgyalók között.
Az ökológiai támogatási rendszerek, amelyek segítenék a gazdákat üzemeik környezet- és éghajlatbarátabb irányú alakításában, a legnagyobb vitapontot jelentik. Néhány ország két éves próba- és bevezetési időszakot kér, amely alatt a környezeti célokat nem teljesítő gazdák is megkaphatnák támogatásukat.
Nemrég, a múlt héten az Európai Számvevőszék jelentéséből kiderült, hogy a korábbi évek mezőgazdasági támogatásai alig járultak hozzá tisztább környezethez vagy egészségesebb éghajlathoz. A támogatók és ellenzők egyaránt ezt a megállapítást használják fel arra, hogy több vagy kevesebb KAP-támogatás mellett érveljenek.
Vannak, akik azt mondják, hogy az látszik, hogy a gazdák sok uniós támogatást kaptak, de kevéssé járultak hozzá a klíma és a környezet javításához. Mások azt állítják, hogy ezek a támogatások eredetileg nem erre szolgáltak, hanem csupán jövedelempótlékként funkcionáltak a gazdák számára. Ők úgy vélik, hogy a Zöld Megállapodás keretében éppen most kellene környezeti célokat kitűzni a mezőgazdaságban.