E két ország úgy vélte, hogy a jelenlegi Uniót előbb saját maga kell újraszervezze és modernizálja, mielőtt újoncokat fogadna be. Nem világos, hogy az Oroszország Ukrajna elleni háborúja ezt a véleményt megváltoztatta-e.
Az Európai Parlament szerint nemcsak Moldova és Ukrajna lehet jelölt tagállam, hanem Bosznia-Hercegovina is. Az európai politikusok azonban úgy vélik, hogy a csatlakozási feltételeken módosítani kell: a tárgyalásokat hat éven belül be kell fejezni, és közbenső büntetőintézkedések is bevezethetők.
A képviselők a bővítési politikát az EU legerősebb geopolitikai húzóerejének látják, különösen az Oroszország növekvő fenyegetése fényében. Már most is a csatlakozni kívánó országok igazíthatják kül- és biztonságpolitikájukat az EU-hoz, és néhányan ezt meg is teszik.
Az európai parlamenti képviselők kritikusan tekintenek Szerbiára, amely nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. Tineke Strik (Zöld Baloldal) európai parlamenti képviselő szerint az orosz agresszió „jogosan” vezetett az EU bővítése iránti erősebb igényhez.
Hollandia továbbra is ellenzi Bulgária felvételét a szabad utazást biztosító schengeni térségbe. Románia és Horvátország azonban készen áll a felvételre. Mark Rutte holland miniszterelnök szerint Bulgária még nem teljesíti azokat a feltételeket, hogy a bolgárok útlevél-ellenőrzés nélkül utazhassanak az uniós országok között.
Rutte „nagy lépésnek” nevezte az döntést, hogy most mégis engedik Románia csatlakozását, miután Hollandia éveken át ellenállt a belépésüknek a schengeni rendszerbe. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerint mindhárom uniós tagállam betartotta a korábban kötött megállapodásokat.
December 8-án a kérdést az EU igazságügyi és belügyi minisztereinek ülésén tárgyalják meg. Mind az új schengeni tagállamok felvételéről, mind az EU bővítéséről szóló szavazásokon egyhangúság szükséges.