Az Európai Parlament teljes létszámban szerdán szavaz a szerződésről, amely szabályozza Nagy-Britannia január 31-i kilépését az Európai Unióból. A részbizottsági szavazások már múlt héten azt mutatták, hogy elsöprő többség támogatja azt.
Ahhoz, hogy a szerződés elfogadott legyen, elég egy egyszerű többség.
A szavazás előtt az európai parlamenti képviselők vitába bocsátkoznak Ursula von der Leyen Európai Bizottság elnökével. Várhatóan az EP-képviselők egy nem kötelező érvényű határozatban felszólítják a brit kormányt, hogy a többi uniós tagállamból érkező lakosokat továbbra is azonos szociális és jogi jogokban részesítse.
A brit diplomata, David Frost vezeti a brit Brexit-tárgyalódelegációt az év hátralevő részében, amely kereskedelmi megállapodást fog megkötni az EU főtárgyalójával, Michel Barnier-rel. Frost tavaly nyár óta részt vesz a Brexit-tárgyalásokban. A jövőbeli EU-val fennálló kapcsolatokról szóló egyeztetéseket az év végéig be kell fejezni.
Elsőként a brit kormány olyan törvényt hoz, amely megszünteti a halászhajók automatikus jogát az uniós országokból, hogy brit vizeken halásszanak. Ezt a brit Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Mezőgazdasági Minisztérium hozta nyilvánosságra szerdán.
Az új jogszabály biztosítja, hogy Nagy-Britannia az év végén kilép az EU közös halászati politikájából. A jövőben a brit vizeken történő halászat engedélyezése az Egyesült Királyság hatáskörébe tartozik, és mi határozzuk meg, milyen szabályok vonatkoznak a külföldi hajókra – mondták Londonban.
Ugyanakkor az észak-ír fuvarozók aggodalmukat fejezték ki az újabb brit médiában megjelent feltárások miatt azzal kapcsolatban, hogy mennyi vámjogi nyomtatványt kell majd kitöltenük. A brit kormány által „egyszerűnek” nevezett űrlap, amelyet az észak-ír cégeknek kell majd kitöltenük, ha árut szállítanak a brit szárazföldre, valójában 31 mezőt tartalmaz, és ezek közül 29 kötelező. A brit cégek, amelyek Észak-Írországba akarnak exportálni, még több bürokráciával szembesülnek: ott 42 mezőt kell kötelezően kitölteni.
Egyik oka annak, hogy sok brit szeretne kilépni az Európai Unióból, az uniós brüsszeli szabályoktól való ellenszenv. A brit kormány tavaly az EU-val kötött a kereskedelmi megállapodás az ír-tengeri kereskedelemről ugyanakkor egy új, brit bürokratikus bonyodalmat vet fel.
Észak-Írország, amely az Egyesült Királyság része, de fizikailag az ír szigeten fekszik, kilép az EU-ból a többi brittel együtt. Ugyanakkor Észak-Írország egyelőre az EU vámunió szabályait követi, hogy elkerüljék a vámhatárt Írország és Észak-Írország között. Egy ilyen határ tilos a Nagypénteki egyezmény szerint, amely a fegyveres konfliktus több évtizedét zárta le az ír szigeten.

