Az Európai Parlament azzal fenyeget, hogy blokkolja az EU 2021–2027-es többéves pénzügyi keretét, és ezzel együtt a többmilliárd eurós koronavírus-helyreállítási alapot is. A többéves pénzügyi keret (1074 milliárd euró) és a koronavírus-helyreállítási alap (750 milliárd) alkotják egy pénzügyi döntési sorozat magját, amelyet ezen a hónapon kell meghozni.
Az Európai Parlament jelenleg ütközőpályára került a 27 uniós kormányfővel és az Európai Bizottsággal, akik júliusban két európai csúcson már megegyeztek. Most pedig újra veszélybe kerülhetnek a Zöld Megállapodás és a közös agrárpolitika költségvetései is.
Az Európai Parlament legalább 113 milliárd euróval többet szeretne a többéves pénzügyi keretbe (2021–2027), ami a tagállamok többsége (elsősorban Hollandia) számára elfogadhatatlan összeg. Németország most 9 milliárd euró pluszt kínál, és ezt "kreatív megoldásnak" nevezi.
Az EU soros elnöke, Németország tegnap fokozta a nyomást az Európai Parlamenten, hogy gyorsan fogadja el a júliusban a kormányfők által megkötött költségvetéseket. Ha a parlament továbbra is ellenáll, a koronavírus-milliárdok veszélybe kerülnek, figyelmeztet a német EU-nagykövet.
A szerdán elküldött levél egy újabb lépés a parlament és az uniós országok között egyre éleződő konfliktusban. A képviselők szerdán délután nem mutattak be szakítót a burkolt német fenyegetésekre. Még több kérdés most „az egész rendszert veszélyezteti”, írja a nagykövet a levelében.
Általánosan áttörésnek tekintik, hogy az Európai Unió „saját bevételi forrásokat” (azaz adókat és díjakat) vezethet be. Az Európai Szerződés szerint az EU-bevételi források (eddig talán?) az uniós kormányok (azaz az államfők) hatáskörébe tartoztak.
Leginkább Németország fékezi azt a parlamenti kezdeményezést, hogy az uniós támogatások kifizetésének feltételeként vegyék be a „jogállamiság betartását”. Az európai képviselők ezzel szeretnék rávenni olyan országokat, mint Lengyelország és Magyarország (de Csehországot és Horvátországot is), hogy hagyjanak fel jogállami alapelveik aláásásával.
Ebben támogatják őket Hollandia, Finnország, Dánia és Svédország is, de más kormányfők és miniszterek még (még nem) mernek bírságokkal és szankciókkal fellépni a tiltakozó országokkal szemben.
A jogállamiság aláásása – ahogy azt Magyarország rendszeresen teszi – nem maradhat következmények nélkül az EU-ban. „Az EU nem engedheti, hogy Orbán és társai beleszóljanak a dolgokba” – mondta Agnes Jongerius delegációvezető. A jogállamiság tisztelete feltétellé kell, hogy váljon a helyreállítási alapok és a többéves pénzügyi keret felosztásánál.
Jelenleg a parlament azt állítja, hogy ilyen esetben nem hagyja jóvá a milliárdokat érintő alapokat, ezért azok január 1-jén nem állnak majd rendelkezésre. A német nagykövet szerint „Európa egy megállapodásra vár”, amelyre „szükség van állampolgáraink, vállalkozásaink, kutatóink és régióink számára”. A jövő héten ilyen megállapodásnak kell születnie, hogy egy új államfői csúcson jóváhagyhassák azt.