Az Európai Uniónak több hatáskörrel kell rendelkeznie és hatékonyabbnak kell lennie. Az EU-politikusoknak is több hatalmat kell kapniuk, és bizonyos esetekben fel kell számolni az EU-tagállamok vétójogát. Ezért néhány európai szerződést felül kell vizsgálni, véli az Európai Parlament.
Az Európai Parlament csütörtökön egy nem kötelező érvényű határozatot fogadott el, amelyben a tagállamokat a megújítás érdekében konferencia összehívására szólítják fel. Az európai parlamenti képviselők így meg akarják szüntetni a kormányfők vétójogát például szankciók vagy válsághelyzetek esetén. Jelenleg ugyanis az összes EU-tagállamnak egyhangúan kell egyetértenie ebben a kérdésben.
Nemcsak a miniszterek és az EU-tagállamok közötti döntéshozatali folyamatban, hanem az Európai Parlamentben is változásokra van szükség. Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy maguk nyújthassanak be, módosíthassanak vagy vonhassanak vissza törvényjavaslatokat. Ezáltal több hatalom kerülne a politikusok kezébe, és aktív részesei lennének a törvényhozási folyamatnak.
Az EP határozata az Európa Jövőjéről szóló konferenciából ered, amelynek során kormányokkal, állampolgárokkal és szervezetekkel széles körű párbeszéd folyt arról, hogyan tovább az európai projekttel. Június 23-24-én az Európai Unió 27 tagállamának állam- és kormányfői gyűlnek össze. Ezen az EU-csúcson az EP szerint döntéseket kell hozni az EU modernizálásáról.
A belga európai parlamenti képviselő, Guy Verhofstadt (Open VLD) kiemelte, hogy részben a jelenlegi egyhangúsági szabály miatt három hónapba tellett, amíg szankciókat sikerült elfogadni Oroszországgal szemben.
Köztudott, hogy Emmanuel Macron francia elnök korábban az EU modernizálása mellett érvelt, és azt szeretné, hogy a gazdasági és ipari területeken bővítsék a feladatkört. Ebben több hatalmat kíván adni a minisztereknek, és kevesebbet az uniós intézményeknek.
Macron azzal is ismert, hogy új tagállamok felvételének engedélyezéséről csak „az EU háza rendbetétele után” akar tárgyalni. A hónap végén tartandó EU-csúcson, főként az Oroszország ukrajnai háborúja miatt, többek között Ukrajna, Moldávia és Grúzia tagsági eljárásai is napirenden szerepelnek.
Ezek nem az egyetlen országok, amelyek csatlakozni kívánnak az EU-hoz. Törökország már 23 éve tagjelölt, akárcsak Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Albánia. Ezen felül potenciális tagjelöltként Koszovó és Bosznia-Hercegovina is felmerül, bár ők még távolabb vannak a tagságtól.