Az Európai Bizottság új szabályokat javasol az új tagállamok felvételére vonatkozóan. Ennek értelmében hat balkáni országnak szigorúbb kritériumoknak kellene megfelelnie. Emellett a korábban megkezdett tárgyalások is megszakíthatók vagy visszafordíthatók. A jelenlegi 27 uniós ország ezen ügyekben nagyobb beleszólást kapna.
Az új folyamatmegállapodásokkal az Európai Bizottság azt reméli, hogy eloszlathatja Emmanuel Macron francia elnök aggályait. Macron úgy véli, hogy az Európai Uniót először alaposan modernizálni és reformálni kell, mielőtt új tagokat vehetne fel. Más uniós kormányfők viszont úgy gondolják, hogy a két folyamat egybeeshet.
Húsz évvel ezelőtt a balkáni országoknak kilátásuk nyílt az európai tagságra. Eddig egyedül Horvátországot vették fel. Mások csatlakozása október óta komoly patthelyzetben van. Emmanuel Macron francia elnök vétót emelt Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásaival szemben. Hollandia és Dánia a két ügy szétválasztását szorgalmazza. Főként Albánia tárgyalásainak megindítása ellen fogalmaztak meg fenntartásokat, mert továbbra is túlzottan korruptnak tartják az országot.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arra számít, hogy egy új tárgyalási módszerrel, egy újabb kísérlettel arra, hogy Észak-Macedóniát és Albániát ismét tárgyalóasztalhoz ültessék, valamint egy egész régióra kiterjedő gazdasági segélytervvel fordítható meg a folyamat. Májusban Zágrábban új csúcstalálkozót rendezhetnek a balkáni országokkal.
Az unió-ellenzők szerint az új szabályok miatt a balkáni országok felvétele még tovább késlekedhet. Előfordulhat, hogy előbb megvárják a később ebben az évben kezdődő és jövő év végén záruló, két évig tartó EU-jövőkonferencia eredményét. Az uniós vezetők ezt a konferenciát kívánják arra használni, hogy modernizáljanak minden jelenlegi eljárást, döntést és költségvetést, amely kívánságot Emmanuel Macron francia elnök már többször is hangsúlyozott.
A magyar Olíver Várhelyi, az uniós bővítési biztos a jogállamiság tiszteletben tartását tekinti a tárgyalások kiindulópontjának és végpontjának. Ez a téma kerül először megvitatásra. Megállapodás nélkül nem folytatódnak a tárgyalások az európai szabályokhoz való igazításról. Ha egy jelöltország ismét ingataggá teszi jogszabályait, az egyeztetések szüneteltethetők vagy megszakíthatók. Az adott országoknak nyújtott pénzügyi támogatás is csökkenthető.
Az Európai Bizottság arra számít, hogy a márciusi rendes uniós csúcson zöld jelzést kap az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó tárgyalásokhoz. A francia kormánykörök tegnap óvatosan pozitívan vélekedtek az új módszerről, noha ez nem jelenti azt, hogy Párizs már üdvözölné Észak-Macedónia és Albánia csatlakozását. Hollandia hangsúlyozza, hogy „minden országot saját érdemei alapján kell megítélni”. Hága rámutat, hogy Albániának még sok feladata van a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemben.