De nem csak a Zöld Megállapodás, a környezet és az éghajlat alakítja egy másik európai mezőgazdasági politika kereteit. Az európai parlamenti választási kampány kezdetén immár legalább nyolc olyan kérdés van, amelyek irányt mutathatnak a jövőbeli uniós mezőgazdaság számára.
Elsőként felmerül a holland miniszter, Wopke Hoekstra kinevezése új klímavédelmi biztosként. Strasbourgban még egy „nehéz” meghallgatás vár rá, valószínűleg októberben, valószínűleg az Európai Parlament ENVI környezetvédelmi bizottságánál.
Ha túl gyengének találják, az jelezheti, hogy az Európai Parlament ragaszkodni kíván Frans Timmermans „zöld” klímairányvonalához. Ha az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is így gondolja, akkor ezt már a jövő szerdai éves „Az Unió állapota” beszédében is jelezheti.
Von der Leyen nyomás alatt áll saját kereszténydemokrata táborától, amely kevesebb Zöld Megállapodást és környezetvédelmet, viszont több mezőgazdaságot és vidékfejlesztést szeretne. A legvalószínűbb azonban, hogy Von der Leyen nem akar ebbe belekeveredni, vagy előrelépő lépést tesz.
Emellett várni kell, hogy a brüsszeli politika képes lesz-e lecsillapítani a konfliktust (a lengyel) mezőgazdasági biztos, Janusz Wojciechowski és a többi 26 biztos között. Saját stratégiája van Ukrajna gabonaexportját illetően az uniós kikötőkbe. Ez a vita Von der Leyen biztosai között végső küzdelemmé válhat.
Ráadásul Von der Leyen egy hét múlva (szeptember 19.) az Európai Néppárt kongresszusán beszédet mond „a mezőgazdaság jövőjéről” saját, németországi Bajorországában. Az általában konzervatív déli német tartományban október 8-án tartanak regionális választásokat.
Az eredmény jelezheti, hogy a jobboldalibb, mezőgazdaság-központú irány visszahozza-e az elszavazó CDU/CSU-szavazókat. A közvélemény-kutatások szerint az uniós országokban jobbra tolódás figyelhető meg, de ez Spanyolországban nem igazolódott be mostanában.
Egy héttel később (október 15.) Lengyelországban parlamenti választásokat tartanak, amelyek szintén főként a vidék és a mezőgazdaság körül forognak. Itt is kérdés, hogy a csalódott vidéki és agrárszavazók visszatérnek-e a konzervatív-nacionalista PiS-koalícióhoz. Az ukrán gabonakérdés, egy fenyegető határlezárás, valamint a lázadó EU-biztos Wojciechowski mind szikrát jelentenek a puskaporos hordóban.
És még néhány héttel később (november 22.) Hollandiában tartanak parlamenti választásokat. Ott is kérdés, hogy visszatérnek-e az elszavazó CDA-s szavazók, vagy az elpártolók új pártoknál és politikusoknál keresnek majd menedéket. Bár Bajorország, Lengyelország vagy Hollandia választásai nem lehetnek meghatározóak az uniós politika szempontjából, lehetnek fontos indikátorok.
Sokkal meghatározóbb azonban a kérdés, hogy a mezőgazdasági nagyhatalom Ukrajna felvételt nyer-e az Európai Unióba. A tárgyalások december 16-án kezdődnek. Tíz ország van kilátásban EU-tagságra; néhányukat évek óta húzzák az illetékesek.
Hamarosan az uniós országoknak dönteniük kell arról, hogy nem lenne-e előbb az Unió saját háztartását rendbe tenni. Ez gyakorlatilag már megállapodás szinten volt a britek távozása után. Ha az EU Ukrajna felvételét felgyorsítja, az kétségtelenül hatással lesz a közös agrárpolitikára, akármilyen formában is…