Az Európai Unió pénzügyi és politikai támogatása a jogállamiság alapvető reformjaihoz a balkáni országokban eddig kevés hatással járt együtt. Az Európai Számvevőszék vizsgálata szerint ezekben az országokban továbbra is fennállnak a problémák a bírák függetlenségével, a széles körben elterjedt korrupcióval és a véleménynyilvánítás szabadságának elnyomásával kapcsolatban.
Az EU már húsz éve több száz millió euró támogatást ad ezeknek az országoknak, hogy segítse fokozatos integrációjukat az Unióba. 2013. július 1-jén Horvátország volt az első hét ország közül, amely csatlakozott az EU-hoz; Montenegró, Szerbia, Észak-Macedónia Köztársasága és Albánia pedig a tagjelölti státusz megszerzésére várnak.
Montenegróval és Szerbiával már megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális jelöltállamok.
A következő években nem várható új EU-tagországok felvétele. Az EU-n belül egyre több hang szól amellett, hogy előbb a saját szervezetét kell modernizálni, beleértve a feladatkört, hatásköröket és finanszírozást. Néhány tagállam egyértelműen ellenezte az EU további bővítését.
Az Európai Bizottságnak először többet kell tennie a jogállamiság reformjainak átütő érvényesítése érdekében a Nyugat-Balkánon, állapították meg a jelentésben. Az Európai Számvevőszék hangsúlyozza azt is, hogy az eddigi nagyszabású támogatások nem voltak eredményesek.
Első reakcióként az Európai Bizottság szóvivői kiemelték, hogy az elmúlt években fontos előrelépések történtek, ugyanakkor elismerték, hogy még sokkal többet kell tenni.
A számvevőszék jelentése megjegyzi, hogy a felelősséget nem csak az Európai Unióban kell keresni. A jelöltországok helyi kormányai sem tettek elegendőt az uniós kritériumok teljesítése érdekében, fogalmaz a jelentés.
„Ez azt jelenti, hogy ezeknek a kezdeményezéseknek a pénze gyakorlatilag kárba veszett, mivel nem beszélhetünk tartós változásról. Az elmúlt két évtizedben elért előrelépések rendkívül szerények maradtak.”
„Ez pedig veszélyezteti a nyújtott támogatás fenntarthatóságát. A folyamatban lévő reformok elveszítik hitelességüket, ha nem hoznak kézzelfogható eredményeket.”.

