Az ismételt szavazásra a Munkabizottságban azért van szükség, mert a múlt hónapban a Növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok állandó bizottságában (SCoPAFF) nem alakult ki többség a hosszabbítás mellett vagy ellen. A glifozátról szóló döntéshez minősített többség szükséges: az uniós országok legalább 55 százaléka és az uniós lakosság legalább 65 százaléka.
Németország, Franciaország és Szlovénia múlt hónapban tartózkodott a szavazástól, míg Horvátország, Luxemburg és Málta ellenezte azt. A tartózkodók és az ellenzők együtt az uniós lakosság 35,27 százalékát teszik ki. Így a támogatók éppen hogy nem érték el a 65 százalékos küszöböt.
Az elmúlt években több EU-tagállam is jelezte, hogy az EU döntésére várva előzetesen saját glifozát-korlátozásokat vezet be. Emmanuel Macron francia elnök korábban a hosszabbítás ellen volt, de ezt a nézetét feladta.
Hollandiában az alsóház 2018-ban elfogadott egy határozatot a használat korlátozásáról, de az elmúlt években a sorozatos miniszterek, Schouten, Staghouwer és Adema nem képviselték ezt az álláspontot az Európai Unióban.
A glifozát a mezőgazdasági készítményekben évek óta vitatott, mivel az ellenzők szerint egészségügyi kockázatokat hordoz. Az engedély 2017-es megújítása szoros volt, főleg a vállalt tudományos EFSA-vizsgálat miatt. Hollandia az egyik négy ország közül, amely ezt a vizsgálatot felügyeli. Amíg a tudományos vélemény nincs meg, Brüsszelben senki sem akar kockázatot vállalni.
A keddi második szavazási forduló azt jelenti, hogy például Szlovénia, amely az uniós lakosság 0,47 százalékát teszi ki, támogatói oldalra állása elegendő lehet az ideiglenes hosszabbításhoz.
Kedden várják még Németország szavazatát is, ahol idén óta egy közép-baloldali koalíció kormányoz, élén a Zöldek mezőgazdasági miniszterével, Cem Özdemirrel. Németország 2017-ben a korábbi CSU-s Schmidt miniszter idején a hosszabbítás mellett szavazott, ami nagy bosszúságot okozott a koalíciós partner SPD-nek, és ezzel alig biztosították a támogató többséget.