Magyarország ebben a félévben az Európai Unió soros elnöke, elsősorban szervezési és ünnepélyes feladatokkal. Az EU-ban a magyar miniszterelnök régóta nehezen kezelhető és zavaró tényezőként ismert. Ő az egyik kevés európai vezető, aki a nemzetközi bíróság, a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt folyó vizsgálat ellenére is támogatja az orosz elnököt, Putyint.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a kiengesztelő politikai hozzáállás Putyinnal szemben nem vezet eredményre, és felszólította az egységre és eltökéltségre a Ukrajnában tartós és igazságos béke megteremtése érdekében.
Az Európai Bizottság jelenleg fontolóra veszi, hogy elhalassza vagy felülvizsgálja az uniós vezetők Magyarországra tervezett látogatását Orbán egyéni lépései miatt. Például elképzelhető, hogy egy ideig nem tartanak EU-csúcsokat Budapesten.
Orbán a látogatását azzal indokolta, hogy a párbeszéd Oroszországgal szükséges, az ukrajnai háború ellenére is. Ez az álláspont azonban ellentmond az EU szélesebb körű stratégiájának, amely Oroszország elszigetelésére törekszik szankciók és Ukrajna támogatása révén.
Josep Borrell, az EU külpolitikai vezetője bírálta Orbán látogatását, hangsúlyozva, hogy a magyar miniszterelnök nem az EU nevében nyilatkozott. Borrell kiemelte, hogy az ilyen egyoldalú lépések alááshatják az EU egységét, és gyengíthetik az Oroszország elleni közös fellépést.
Orbán találkozója Putyinnal az energiabiztonságról és a gazdasági együttműködésről szólt, amelyek szerinte kulcsfontosságúak Magyarország számára. Azonban az unió más tagjai ezt a szoros kapcsolatot Oroszországgal problémásnak tartják, és inkább az Ukrajnával való szolidaritás és az Oroszország elleni szankciók szigorú betartása mellett állnak ki.