A brit kormány bejelentette a mezőgazdaság, az élelmiszer- és italipar „visszapattanási” tervét, amely a koronavírus utáni helyreállítást és a Brexit utáni időszakban való bővülést célozza meg.
Ez a „visszapattanási” terv lehetővé teszi majd a brit agroipar számára, hogy növelje külkereskedelmi tevékenységét, különös tekintettel az ázsiai piacokra, mint Japán, Új-Zéland és Ausztrália.
A helyreállítási és bővítési terv bejelentése egybeesik az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval folytatott brit szabadkereskedelmi egyezményes tárgyalások akadozásával. Az Egyesült Államok önmagában is nagy élelmiszertermelő, és Nagy-Britanniát új exportpiacként tekinti, ám egyáltalán nem lelkes az Egyesült Királyság mezőgazdasági, tejtermék-, agrárium- és húsáruként történő behozatala iránt.
A brit tárgyalások az EU-val elsősorban azon akadoznak, hogy az Európai Unió ragaszkodik azokhoz a szabályokhoz és kritériumokhoz, amelyek az egész Európában érvényesek, és nem kíván semmiféle (jogi és pénzügyi) kivételt tenni a britek számára. Emellett nagy nézeteltérés van az (EU-) halászati jogokról az Északi-tenger (brit részén). Ez a helyzet veszélyezteti, hogy a brit mezőgazdasági szektor néhány hónapon belül súlyos nehézségekbe ütközik, és exportterületeket veszít.
Ha az idén nem születik kereskedelmi megállapodás London és Brüsszel között, Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, ami nagy kereskedelmi káoszhoz vezethet. Egy kereskedelmi egyezmény hiánya az EU és az Egyesült Királyság között súlyos következményekkel járna mindkét fél agro-élelmiszeriparára nézve, áll egy június elején az unió legfontosabb agrár-élelmiszeripari érdekeltjei által kiadott közös nyilatkozatban.
A miniszterelnök Johnson bejelentését, amellyel a mezőgazdaság és állattenyésztés számára is ázsiai országokban kíván eladási piacokat keresni, úgy értékelik, mint válaszreakciót a múlt heti több tucatnyi brit agrár szervezet által megfogalmazott követelésre, mely szerint a brit agroipart sürgősen modernizálni és bővíteni kell.
A járványidőszak mintegy harminc szervezet szerint alapvető rendszerszintű hibákat tárt fel, amelyek a hazai élelmiszertermelők hosszú távú támogatásának hiányából adódtak. A csoport több exportot, behozatali helyettesítést, automatizálást és készségfejlesztést szorgalmaz. Ehhez rövid távon jelentős befektetésekre van szükség a hazai mezőgazdasági, feldolgozó- és vendéglátóipari szektorokban.
Az online közzétett kormányzati nyilatkozat szerint a szektor bár „jól alkalmazkodott”, a kivitel erősen megsínylette ezt, és a kormány „elkötelezett amellett, hogy ezen legfontosabb iparágakat ismét támogassa a nemzetközi piacokra való visszatérésben és piaci részesedésük növelésében.” A bejelentés abból a növekvő aggodalomból fakad, hogy a Brexit után milyen irányt vesz a brit agrár-élelmiszerkereskedelem, amely 2019-ben 58 milliárd euróra rúgott, illetve hogy milyen lesz a még bizonytalan jövőbeni kapcsolat az EU és az Egyesült Királyság között.
A mezőgazdaság, az élelmiszer- és italipar a legnagyobb feldolgozóipari ágazat az Egyesült Királyságban, és döntő szerepet játszik az ország élelmiszer-ellátási láncában, amely 2018-ban 121 milliárd fonttal járult hozzá a brit gazdasághoz, és körülbelül négymillió munkahelyet támogatott. 2019-ben az Egyesült Királyság élelmiszer-, állateledel- és italexportja 23,7 milliárd fontot tett ki, ami 4,9%-os növekedés 2018-hoz képest.