Brüsszel ezzel a bojkottal meg akarja akadályozni, hogy Orbán tovább visszaéljen ideiglenes uniós elnökségével. Más uniós tagállamok még nem csatlakoztak (vagy még nem csatlakoznak) a bojkotthoz, de képviseletüket Budapestre „esetenként” fogják mérlegelni.
A bojkott első felhívásait egy európai parlamenti képviselőcsoport tette, amely az Európai Uniót szólította fel arra, hogy vonja meg Magyarország szavazati jogát az uniós Tanácsban. A felhívás Orbán Putyinnal tartott találkozójára és az Európai Unió Ukrajna támogatását érő folyamatos kritikájára reagált.
Több magas rangú uniós tisztviselő is támogatta ezt a felhívást, és jelezte, hogy nem vesz részt a magyar elnökség alatt szervezett miniszteri találkozókon. Ez azt jelenti, hogy sok értekezlet valószínűleg prominens uniós tisztviselők részvétele nélkül zajlik majd.
Kiemelt aggodalomra ad okot a budapesti csúcs, ahol az EU külügyminiszterei a hónap végén találkoznának. Számos tagállam már jelezte, hogy bojkottálni fogja ezt a csúcsot. Az Európai Bizottság szintén bejelentette, hogy egyik biztosa sem vesz részt a magyar kormány által szervezett eseményeken.
A feszültségek Magyarország és az EU többi tagállama között nem újak. Magyarországot már korábban is bírálták belföldi politikája miatt, beleértve az igazságszolgáltatással, sajtószabadsággal és emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket.
Elemzők rámutatnak, hogy a magyarországi találkozók bojkottja súlyosan akadályozhatja a magyar elnökség hatékonyságát. Fontos uniós tisztviselők részvétele nélkül jelentős döntések elhúzódhatnak vagy nehezebben születhetnek meg. A magyar kormány válaszában hangsúlyozta, hogy az ország megfelelően ellátja elnöki szerepét a bojkott ellenére is.
Orbán korábban bírálta az uniós beavatkozást Magyarország belügyeibe, és továbbra is azt állítja, hogy a Putyinnal való találkozója Magyarország nemzeti érdekeit szolgálta.