Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 137 milliárd eurót bocsát rendelkezésre Lengyelország számára. Ezeket az alapokat korábban visszatartották az ország jogállamiságával és demokráciájával kapcsolatos aggodalmak miatt. A döntés új szakaszt jelöl az EU és Lengyelország közötti kapcsolatokban, évekig tartó jogállamisági feszültségek után. Lengyelország az EU legnagyobb finanszírozási kedvezményezettje.
A befagyasztott alapok felszabadításáról szóló döntés hónapokon át tartó tárgyalások és politikai nyomás után született meg. Az Európai Bizottság ismételten kifejezte aggodalmát Lengyelország helyzete miatt, különösen a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértéseivel összefüggésben. Az előző lengyel PiS-kormány ezeket a vádakat mindig tagadta, és azt állítja, hogy törvényes keretek között jár el.
Az Európai Bizottság lépését a bizalom jelének tekintik az új, Donald Tusk vezette lengyel kormány iránt. Tusk ismert Európa-párti politikusként, és választási kampányában megígérte az EU-val való kapcsolatok megerősítését. Kormánya már több reformot is végrehajtott, hogy enyhítse Brüsszel aggályait.
Az Európai Bizottság döntése egyben elismerése annak a politikai fordulatnak is, amely Lengyelországban történt. A tavalyi választásokon a megosztott lengyel ellenzék közös jelöltlistát állított össze Tusk vezetésével. Ez az egység hozzájárult egy kedvezőbb politikai légkör kialakulásához, amely az EU-val való szorosabb kapcsolatok előmozdítására összpontosít.
Bár az alapok felszabadítását a lengyel kormány és az Európa-párti erők üdvözlik, néhány kritikus aggódik, hogy a döntés túlságosan hirtelen született meg. Felhívják a figyelmet arra, hogy továbbra is vannak aggodalmak a lengyel jogállamiság és demokrácia helyzetével kapcsolatban, és az EU-nak nagyobb nyomást kellett volna gyakorolnia a konkrét reformok kikényszerítése érdekében, mielőtt felszabadította volna az alapokat.