A „Visió 2050” részeként a dán állattenyésztés célul tűzte ki, hogy az elkövetkező években többek között megduplázza azoknak a sertéseknek a számát, amelyek farokvégét nem csonkítják meg. Az L&F szerint ezért nem szükséges a már meglévő tilalom további szigorítása.
Annak ellenére, hogy tilos, még mindig a malacok több mint 90 százalékának levágják a farkát. Az ágazat most egy újraelosztási programot mutatott be, amelybe minden termelő egy kis hozzájárulással járul hozzá, amit aztán azok a gazdák kapnak vissza, akik megtartják a malacok teljes farkát. 2050-től a teljes dán sertésállománynak göndör farkú kell lennie.
Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen nagyon elégedetlen azzal, hogy a dán sertéscégek sok sertést külföldön vágnak le, ezzel elhanyagolva a saját vágóhidakat Dániában. Rövid idő alatt Dániában két nagy vágóhidat zártak be, mintegy 2000 munkahely megszűnésével.
Frederiksen miniszterelnök elmondta, hogy a mezőgazdasági ágazat maga is gondoskodhatna arról, hogy a dán sertéseket Dániában vágják le, ne külföldön. Ez a kijelentése azután hangzott el, hogy a dán ellenzék megkérdezte tőle, garantálni tudja-e, hogy egy esetleges jövőbeni CO2-adó bevezetése a mezőgazdaságban nem fog munkahelyeket megszüntetni.
Frederiksen hangsúlyozta, hogy a dán munkahelyek előtt nem csak egy esetleges CO2-adó bevezetése áll kihívásként. Utalt az előkészület alatt álló „saját” dán állatvédelmi törvényre, valamint az uniós tervekre, amelyek a szigorúbb állatszállítási szabályokat célozzák.
„Szégyen azokra a sertésekre nézve, akik hosszú utazásokat kénytelenek megtenni, és sajnálom azokat a családokat a most bezárt dán vágóhidakon, akik elvesztették az állásukat. Szóval ha tudnánk egy olyan mezőgazdasági vitát folytatni, amely biztosítja, hogy a munkahelyek Dániában maradjanak, azt pozitívnak tartanám” – mondta.