A dán kormány ezt a döntést többek között intenzív tárgyalások után hozta meg az Európai Bizottsággal. Dánia az elmúlt tíz-tizenöt évben, akárcsak Hollandia és Írország, nem tudta kellő mértékben csökkenteni a (tengeri) vízszennyezést.
Korábban Németország hosszú éveken át próbált kibújni az európai szabályok alól, és emiatt már 2014-ben elveszítette a derogációt. Néhány dán mezőgazdasági vállalkozás már 22 éve mentességet élvez a nitrátirányelv alól, de hamarosan kevesebb állati trágyát szórhatnak ki a szántóföldekre. Ez azt jelenti, hogy rövid időn belül egymillió tonna állati trágyának kell új helyet találni.
A derogáció elvesztése nagy hatással van a húsmarhatenyésztési szektorra, mivel a dán tejtermelő tehenek körülbelül 40 százaléka olyan vállalkozásokon van, amelyek élvezik annak előnyeit. A tenyésztőknek körülbelül 35 százalékkal nagyobb területet kell találniuk trágyájuk elhelyezésére máshol, becslések szerint további 30 000 hektárt. Hasonló helyzet fenyeget Írországban is.
Az elmúlt években az egymást követő holland mezőgazdasági miniszterek hiába próbáltak jóváhagyást szerezni a további halasztáshoz. Brüsszellel ezen nem lehet tárgyalni, részben azért is, mert már tervben van az elkövetkező néhány évre kiterjedő fokozatos megszüntetés.
A lehetséges állatállomány-csökkentés változata Dánia napirendjén is kiemelt helyen áll már néhány hónapja, többek között miután egy szakértői bizottság (a „zöld tripartit”) javasolta egy plusz adó bevezetését a nitrogénkibocsátásra. Ebben az esetben a tenyésztők támogatást kaphatnak a fenntartható és klímasemleges élelmiszertermelésre való átálláshoz.