Az Állami Számvevőszék vizsgálatot végzett a 2014 és 2019 közötti támogatási kifizetések ügyében, egy olyan időszakban, amikor Koppenhága a mezőgazdasági szektor korszerűsítését is ösztönözte. Az egymást követő miniszterek ebben az időszakban eltussolták az uniós alapok visszaélésének ügyét – állapítják meg a jelentésben.
A támogatások odaítélésekor maximális összeg volt érvényben pályázatonként. Mivel az agrárvállalatok, vágóhidak és disznótenyésztők az igényléseiket telephelyenként bontották fel, meg tudták kerülni a maximális határértékeket.
Ez májusban derült ki a Nemzeti Számvevőszék jelentéséből, amely éles kritikát fogalmazott meg az EU-s támogatások dán Mezőgazdasági Ügynökségnek történő kifizetéseivel kapcsolatban.
A Nemzeti Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a dán Mezőgazdasági Ügynökség évek óta elmulasztja ellenőrizni azok tulajdonosait, akik uniós támogatásban részesülő farmokat üzemeltetnek.
Így a gazdálkodók meg tudták osztani vállalkozásukat két, három vagy legalább négy különböző adószámra, hogy akár négyszeres támogatást kaphassanak.
A bőkezű dán támogatási és szubvenciós szabályokat az elmúlt években már több alkalommal bírálták és kommentálták, ami többek között néhány magas rangú tisztviselő elbocsátásához és egy miniszter lemondásához vezetett.
Az Állami Számvevőszék jelentése most a jelenlegi dán kormányt is szembesíti a következményekkel. A vizsgálat szerint Brüsszel jogosan követelheti vissza a Dánia által jogtalanul kifizetett európai uniós támogatásokat.