Egyre több európai gondolja úgy, hogy a gazdálkodókat jobban meg kell fizetni az élelmiszer-termékeikért. Az arány az elmúlt három évben 26%-ról 39%-ra emelkedett. A megkérdezettek szinte mindegyike (95%) fontosnak tartja a mezőgazdaságot és a vidéki területeket "a közös jövőnk" szempontjából az Európai Unióban.
A pénzügyi támogatásokat illetően kiderült, hogy a polgárok 56%-a úgy véli, hogy a gazdálkodók jövedelmének a következő tíz évben növekednie kellene. Ez jelentősen több, mint a 2017-es és a 2007-es korábbi felmérésekben.
Ezt egy felmérés bizonyítja, amelyet az Európai Unió az elmúlt hónapokban minden uniós országban végzett, több mint 27 200 válaszadó részvételével. Az első eredményeket múlt hétvégén tették közzé, egybeesve a De Groene Week programmal Brüsszelben, a közös agrárpolitika modernizálásáról szóló döntő viták előtt.
A felmérésből az is kiderült, hogy a többség, több mint a fele (52%) úgy véli, hogy a környezetvédelemnek és az éghajlatváltozás elleni fellépésnek az egyik legfontosabb célnak kell lennie, akárcsak a gazdálkodók méltányos életszínvonalának biztosítása (51%).
A megkérdezettek közel háromnegyede ismeri a közös agrárpolitikát (KAP), és úgy véli, hogy minden polgár számára előnyt jelent. Ezenfelül egyre több uniós polgár gondolja úgy, hogy a KAP az összes polgár javát szolgálja, nemcsak a gazdákét (ma 76%, ami 15 százalékponttal magasabb, mint 2017-ben). Minden tagállamban többségben vannak ezzel az állásponttal rendelkező polgárok, kivéve Máltán.
A legtöbben továbbra is azt tartják, hogy a biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszer biztosítása kell legyen a fő cél, amely a válaszadók 62%-ának véleményét tükrözi, ugyanúgy, mint 2017-ben. Ez a vélekedés nemzeti szinten is megjelenik, ahol a polgárok úgy vélik, hogy ez kell legyen a KAP legfőbb prioritása.
Bár egyre több polgár gondolja úgy, hogy a mezőgazdaság az éghajlatváltozás egyik legfőbb oka (29%-ról 2010-ben 42%-ra 2020-ra), a többség úgy véli, hogy a mezőgazdaság már jelentős hozzájárulást tett az éghajlatváltozás elleni küzdelemben (55% a 46%-hoz képest 2010-ben).

