A brüsszeli tudósok mezőgazdasági szárazságokról számolnak be, melyek során a növények és termények stressz jeleit mutatják a Földközi-tenger térségének nagy részén. Ez elsősorban Közép- és Dél-Olaszországot, Északnyugat-Spanyolországot, Görögországot és Közép-Nyugat-Törökországot érinti. Ezek a körülmények kiterjednek Ukrajnára, Romániára és Dél-Oroszországra is.
Ezzel szemben Közép- és Nyugat-Európában az átlagosnál nedvesebb nyári időjárási körülmények voltak, ahol Franciaország egyes részein és Németországban rendkívül sok eső és nedves viszonyok voltak, melyek gombás betegségek révén károsíthatják is a terményeket. A Nyugati-Alpok és környéke szintén szenvedett a növényzetet érintő negatív hatásoktól az extrém nedvesség, a késői vegetációs fejlődés és a késleltetett ültetés miatt.
Az európai kutatás rámutat, hogy “több forrásból származó információk alapján Szicília vízgyűjtő területei az riasztási szint alatt vannak, a készletek 45%-kal alacsonyabbak az előző évhez képest, ami súlyos következményekkel jár a citrusfélékre, a búzára és a szőlőültetvényekre, a gazdasági károkat pedig 2,7 milliárd euróra becsülik”.
Az uniós kutatók előrejelzései a következő hónapokra nem megnyugtatóak: “Ezek a következmények valószínűleg fennmaradnak, mivel 2024 júliusa és szeptembere között szárazabb, az átlagosnál szárazabb időjárás várható az Ibériai-félszigeten, Dél-Franciaországban, Közép-Észak-Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon, Szlovákiában, Kelet-Európában, Dél-Oroszországban és Észak-Afrikában.
A hosszú ideje tartó csapadékhiány Délkelet-Európa és Észak-Afrika nagy részén, az átlagosnál melegebb hőmérsékletekkel együtt befolyásolhatja a folyók vízhozamát, és következményekkel járhat a mezőgazdaságra, az ökoszisztémákra és az energiaellátásra. Az uniós szakértők szerint a vízkészletek gondos kezelése elengedhetetlen az ilyen negatív hatások minimalizálásához.”