Az Európai Unió vezetői és államfői a brüsszeli csúcstalálkozójukon még nem értek el megállapodást Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó hivatalos csatlakozási tárgyalásokról. Franciaország egyelőre blokkol minden EU-bővítést, mert Párizs először a jelenlegi EU szervezetének átalakítását szeretné.
Hollandia ellenezte Albánia felvételét, mert az ország még nem tett elegendő lépést a szervezett bűnözés ellen, és az albán igazságszolgáltatási korrupciót sem szorították vissza kellő mértékben.
Az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalások megnyitásáról szóló döntést elhalasztották a következő EU-csúcsra, de nem zárható ki, hogy a kérdés ma a csúcstalálkozó keretében ismét napirendre kerül. Az EU vezetői hat órányi vitát követően sem jutottak megállapodásra.
Erős nyomás nehezedett Emmanuel Macron francia elnökre és Mark Rutte holland miniszterelnökre. Angela Merkel német kancellár, az Európai Bizottság leköszönő és következő elnöke, Juncker és Von der Leyen, az EU-elnök Donald Tusk, az Európai Parlament elnöke Sassoli és a kelet-európai országok mind a tagsági tárgyalások megkezdése mellett álltak ki. Ennek ellenére Franciaország, Hollandia, valamint Dánia és Spanyolország sem engedett.
Az EU szinte összes tagállama úgy véli, hogy a két balkáni országnak lehetőséget kell kapnia az EU-tagságra, de Emmanuel Macron francia elnök nem akar új jelölteket, amíg a csatlakozási folyamatot meg nem reformálják. Németország többek között komoly kockázatokat lát az újabb halasztásban, és azt állítja, hogy a korábbi ígéretek miatt az EU hitelessége veszélybe kerül.
Többen azt is hangsúlyozzák, hogy meg kell akadályozni, hogy a balkáni országok „elúszva Európától” eltávolodjanak. Albánia és Észak-Macedónia mellett Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Kosovo is az EU-hoz szeretne csatlakozni; Szerbia és Montenegró már tárgyalásokat is folytat.
Albánia esetében „egyértelmű nem, lehetetlen, kizárt” a holland miniszterelnök, Mark Rutte szerint. Észak-Macedónia felvétele náluk sokkal kedvezőbben áll, de ott is nagyon sok a tennivaló. Korábban a balkáni országok kapcsán európai perspektívát adtak, és „geopolitikai érvek” is vannak – mondta a holland miniszterelnök.