A könyvvizsgálók megjegyzik, hogy a hagyományos autók tényleges kibocsátása — amelyek még mindig az új autók közel háromnegyedét teszik ki — nem csökkent. Az elmúlt tíz évben a dízelautók kibocsátása változatlan maradt, míg a benzinüzemű autók kibocsátása minimálisan csökkent (–4,6%). A motorhatékonyság technológiai fejlődése semlegesül a nehezebb járművek (átlagosan kb. +10%) és az erősebb motorok (átlagosan +25%) miatt.
Az elektromos járművek segíthetik az EU-t egy emissziómentes járműpark létrehozásában. Az EU-s ellenőrök azonban figyelmeztetnek, hogy ezen a téren fokozni kell az erőfeszítéseket. Az EU-számvevők szerint csak az elektromos járművek tették lehetővé az útók átlagos CO2-kibocsátásának csökkenését az elmúlt években.
„Az EU zöld forradalma csak akkor valósulhat meg, ha jelentősen kevesebb szennyező jármű lesz, de ez hatalmas kihívást jelent. Az autók CO2-kibocsátásának valós, érzékelhető csökkenése nem érhető el, amíg a belső égésű motor az általános normának számít. Ugyanakkor az EU járműparkjának teljes egészében elektromosra való átalakítása hatalmas feladat” – áll a Számvevőszék jelentésében.
Az ÁSZ szerint az első akadály a nyersanyagokhoz való hozzáférés a szükséges akkumulátorok előállításához. Korábban az EU-s ellenőrök már aggodalmukat fejezték ki a nem kielégítő töltőinfrastruktúra miatt: az összes töltőpont 70%-a mindössze három országban található (Hollandia, Franciaország és Németország). A töltőoszlopok elhelyezése a többi EU-tagállamban csak most kezd kissé beindulni.
Bár az EU az elmúlt harminc évben számos területen sikerrel csökkentette az üvegházhatású gázkibocsátást, a közlekedési szektor CO2-kibocsátása folyamatosan nőtt. 2021-ben ez a szektor az EU teljes üvegházhatású gázkibocsátásának közel negyedéért volt felelős, amelyből több mint a fele személyautóknak volt tulajdonítható.