A jelenlegi helyzet az EU-kutatók szerint felveti a kérdést, hogy vajon a jelenlegi előírások megfelelőek-e.
Évente több tízmillió marhát, sertést, juhot, kecskét, szárnyasokat és lovat szállítanak tenyésztés, hízlalás vagy levágás céljából. A számvevők szerint mindez azért történik, mert az állatkereskedők megpróbálják kihasználni az árkülönbségeket az EU-tagállamok között a profit érdekében.
A hétfőn közzétett elemzésben az uniós számvevők bemutatják az állatszállítási tendenciákat. Rámutatnak, hogy az állattartás nem egyenletesen oszlik meg az EU-országok és régiók között, és a gazdák gyakran egyetlen fajra vagy termelési szakaszra specializálódtak. Emellett egyre kevesebb, de nagyobb méretű gazdaság és vágóhíd van.
„Az állatszállításra vonatkozó uniós jogszabályokat a tagállamok nem egységesen alkalmazzák, és fennáll a kockázat, hogy a szállítók kihasználják a jogszabályok különböző nemzeti szankciós rendszereiből adódó joghézagokat” – mondta Eva Lindström, a vizsgálatot vezető számvevőszéki tag.
Fennáll annak a veszélye, hogy a szállítók hosszabb útvonalat választanak, hogy elkerüljék az olyan országokat, ahol szigorúan érvényesítik az uniós szabályokat. A számvevők hangsúlyozzák, hogy a negatív következmények korlátozhatók az állatszállítások számának és időtartamának csökkentésével.
Kitérnek az élő állatok szállításának alternatíváira is. Bizonyos esetekben a levágást közelebb lehetne vinni a termelési helyhez: helyi és mobil vágóhidak használatával az állatszállítás részben fölöslegessé válna, és környezetbarátabb lenne.
A fogyasztók is fontos szerepet játszanak a változások elindításában. Egy felmérés szerint egyesek hajlandóak többet fizetni a húsért, de csak akkor, ha tudják, hogy az állatok jó életet éltek. A számvevők szerint a fogyasztók tudatosabban vásárolnának, ha jobban tájékoztatnák őket erről. Ezt szolgálhatná egy uniós szintű állatjóléti címkerendszer bevezetése.