Finnország új javaslatot tett az Európai Unió 2021–2027-es többéves költségvetésének patthelyzetének feloldására. Az egymást váltó finn elnökség azt javasolja, hogy az uniós költségvetés mértéke 1,07 százalékra emelkedjen az európai bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva. Ez kevesebb, mint amit az Európai Bizottság és az Európai Parlament kért, de több annál, mint amit néhány uniós tagállam hajlandó fizetni.
A javaslat nagyjából az új Európai Bizottság igénye (az EU GDP-je 1,11 százaléka) és a jelenlegi költségvetés (1,00 százalék) között helyezkedik el. Finnország 12 százalékos vágást javasol a kohéziós alapokból a gazdaságilag gyengébb régiók támogatására. A mezőgazdasági költségvetést szintén jelentősen csökkentené, 13 százalékkal lesz kisebb ez az összeg, ha Finnország elképzelése valóra válik.
A mezőgazdasági kiadások 13 százalékos csökkentése erősen érintené a mezőgazdasági országokat, de ezt valójában már előre várták, és logikus lépés. Hétévente határozzák meg a közös agrárpolitika költségvetését, és 7, 14, valamint 21 éve is figyelmeztettek arra, hogy túl sok uniós pénz jut a mezőgazdasági vállalatoknak.
A több egymást követő választás az egyes uniós országokban, a Brexit körüli bizonytalanság, a folyamatos migrációs válság és az esetleges új pénzügyi válságtól való félelem miatt a KAP reformját érintő tárgyalások zsákutcába jutottak. Most 2021 közepét tűzték ki kezdési dátumnak Brüsszelben. Az, hogy már most jelentős megszorításokat terveznek, rossz előjel.
Az (öreg) Bizottság eredeti javaslatát az új többéves költségvetésre már heves bírálatok érték. Az irány azt mutatta: még kevesebb pénz a mezőgazdaságnak (1. pillér), további eltolódás a környezetvédelmi és klímaintézkedések felé (2. pillér), illetve esetleg a mezőgazdasági költségvetés összegének 10 százalékos lineáris csökkentése. Ez további jelentős visszafogását jelenti a jövedelemtámogatásoknak. Ezzel kapcsolatban az új (lengyel) mezőgazdasági biztos Wojciechowski bölcsen hallgatott európai parlamenti meghallgatása során, különben azonnal búcsút mondhatott volna a posztnak.
A finn javaslat 1,07 százalékon továbbra is meghaladja a jelenlegi költségvetés mértékét. Ez négy északi uniós ország, például Hollandia és Németország számára fájó pont. Ezek az országok úgy vélik, hogy az európai költségvetésnek nem szabadna növekednie, hanem csökkennie kellene az Egyesült Királyság távozása miatt. E tagállamok azt akarják, hogy a költségvetés az EU GDP-jének 1 százalékán maradjon.
A négy kormányfő álláspontja alapján konfrontációra készülnek a többi uniós országgal, az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel, amelyek a merev 1 százalékos kiadási plafont irreálisan alacsonynak tartják.
Az úgynevezett „szűkmarkú négyek” számára csalódást jelent, hogy Németország (az EU legnagyobb pénzügyi hozzájárulója) nem támogatja a nullás limitet. Az érintettek szerint Angela Merkel kancellár nem írja alá a javaslatot, mert túl merevnek tartja az 1,00 százalékos határt. Kezét szabadon tartja egy drágább kompromisszum érdekében.