Jövő héten Brüsszelben és az Európai Unióban tartják a 'Zöld Hetet'. Mind az európai mezőgazdasági miniszterek, mind a Mezőgazdasági Bizottság, valamint az Európai Parlament ezen a héten fontos döntéseket hoznak az új európai közös agrárpolitikáról (KAP), legalábbis ez a szándék.
Az több mint két évnyi előzetes tárgyalás ellenére az Agrárminiszterek Tanácsa és az Európai Parlament politikai frakciói még mindig számos kérdésben nem értenek egyet, sem egymással, sem belsőleg.
Az európai parlamenti képviselők vitáznak, majd szavaznak a közös agrárpolitika (KAP) reformterveiről. E felülvizsgálat célja, hogy a KAP fenntarthatóbbá, erősebbé és rugalmasabbá váljon. A csomag javaslatokat tartalmaz a kötelező klíma- és környezetbarát gyakorlatok megerősítésére, a nagy mezőgazdasági vállalatoknak nyújtott támogatások csökkentésére, valamint több pénz felszabadítására a kisebb gazdaságok és a fiatal gazdálkodók számára.
Arról van szó, hogy az EU 2021 és 2027 között összesen 386,7 milliárd eurót költsön a gazdálkodókra és vidéki területekre. A miniszterek hétfőn és kedden Luxemburgban tanácskoznak (esetleg szerdáig), míg az Európai Parlament a hétfő és péntek közötti időszakban több száz iránymutató módosító javaslatról szavaz (akár péntek estig is).
A jelenlegi állás szerint a végső szavazatok feltehetően csak péntek délután, körülbelül 17:30-kor lesznek kiértékelve. Egyes megfigyelők szerint akár az is elképzelhető, hogy a tárgyalások csak a novemberi következő plenáris ülésen zárulnak le.
A három nagy EP-frakció vezetői múlt héten azt nyilatkozták, hogy irányadó kompromisszumot találtak. A Kereszténydemokraták (EPP), a Szociáldemokraták (S&D) és a Liberálisok (Renew) 705 képviselőből 60 százalékot alkotnak. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy frakciófegyelmezett módon cselekszenek, hiszen múlt héten már kiderült, hogy a Mezőgazdasági Bizottság AGRI, a Költségvetési Bizottság (BUDG) és a Környezetvédelmi Bizottság (ENVI) továbbra is megosztott az új irány finanszírozása kapcsán.
Az egyik fő megosztó kérdés az, hogy a mezőgazdaságnak a jövőben mennyire kell megfelelnie az új klíma- és környezetvédelmi szabályoknak. Az agrárszektorban a Zöld Megállapodást nagy bűnbaknak és vitatott pontnak tekintik. Egyesek a jelenlegi parlamenti és miniszteri tanácsi kompromisszumokat az első lépésnek tartják a Zöld Megállapodás kritériumainak elengedése felé az új KAP politikában.
Emellett a három frakcióvezető „kompromisszumát” az S&D frakció vereségeként értelmezik. Az ellenzéki pártok az Európai Parlamentben azt állítják, hogy a szociáldemokraták elfogadták az EPP és a Renew stratégiáját, hogy „most szerezzenek meg mindent, ami hozzáférhető”. A baloldali ellenzék azzal vádolja az S&D-t, hogy nem ragaszkodik eléggé a Zöld Megállapodás környezetvédelmi és klímat céljaihoz, és hogy az „új” KAP el akarja kerülni a nélkülözhetetlen fenntarthatóságot.
Hasonló ellentétek tapasztalhatók az EU tagállamainak mezőgazdasági miniszterei között is. Ilyen kérdés például, hogy a jelenlegi mezőgazdasági támogatások húsz százalékát organikus célokra kell-e fordítani, vagy inkább harminc százalékát. Továbbá, hogy teljes tiltás legyen-e a vegyi növényvédő szerek használatára azonnal, vagy csak részleges, esetleg később lépjen életbe. Az sem tisztázott még, hogy mekkora arányban kell a mezőgazdasági földeknek virágos táblaszegélyként vagy permetező zónaként szabadon maradniuk.
Ha a miniszterek és az Európai Parlament egyszer végleges álláspontra jut, mindkét félnek még meg kell egyeznie egymással, majd az Európai Bizottsággal is. Emiatt az „új” KAP várhatóan legkorábban csak 2023-ban lép hatályba.