Az Európai Számvevőszék úgy véli, hogy a mezőgazdasági szektort anyagilag felelőssé kell tenni a ivóvízszennyezés megtisztításáért. A mezőgazdaságban is érvényesülnie kell a „szennyező fizet” elvének, amit az uniós biztos, Janusz Wojciechowski is üdvözöl.
A jelentés azt vizsgálta, hogy az uniós országokban miként valósítják meg a „szennyező fizet” elvét a gyakorlatban, és hogy a megtisztítási költségeket nem tolják-e át az adófizetőkre. Jelenleg az EU-ban ez az elv csak a környezetpolitikában érvényesül expliciten, de a mezőgazdaság területén nem.
Az ellenőrök azonban azt mondták, ezt újra kell gondolni. Kiemelik, hogy elsősorban az ivóvizet használók fizetnek a (gyakran vegyi) talajvízszennyezés megtisztításáért, ráadásul országonként eltérő módon.
A számvevőszék szerint a mezőgazdaságban is szükséges az elv a Zöld Megállapodás és a termelőtől az asztalig stratégiák céljainak „hatékony és igazságos” megvalósításához. A mezőgazdaság az az ágazat, amely leginkább ragaszkodik a tiszta vízhez az öntözéshez, de a legkevesebbet járul hozzá hozzá.
Az EU-ban a felszíni vizek, például folyók és tavak 6-ból 6 esetén vegyi szennyezettek, és rossz ökológiai állapotban vannak.
Nem először kérik az ellenőrök egy ilyen intézkedés bevezetését. Előző hónapban megjelent jelentésükben a közös agrárpolitika (KAP) és az éghajlatváltozás kapcsán hasonló felhívást tettek a mezőgazdasági eredetű nitrogén- és CO2-üvegházhatású gázok megtisztítási költségeinek rendezésére.
Az uniós mezőgazdasági biztos, Janusz Wojciechowski a „szennyező fizet” elv mezőgazdasági politika bevezetésének ötletéről azt mondta, hogy „teljes mértékben egyetért” a következtetésekkel. Ezt 2023-ban kezelheti, amikor a KAP-ban a Zöld Megállapodás ökosémáinak finanszírozása megváltozik.