Magyarország bejelentette, hogy engedélyezi az orosz elnök szabad mozgását a nemzetközi vádemelés ellenére is. Orbán Viktor miniszterelnök közölte, hogy országa nem működik együtt az ICC letartóztatási parancsának végrehajtásában.
Budapest helyszínként való kiválasztása megosztja az EU-t. Míg néhány uniós ország aggódik az esemény politikai üzenete miatt, Orbán sikeres diplomáciai lépésnek tartja a csúcstalálkozót, amely erősíti Magyarország nemzetközi megítélését.
Putyin utazása logisztikailag bonyolult. Az EU légtere zárt az orosz repülőgépek előtt, ezért egy vagy több tagállam külön engedélye szükséges. Brüsszel hangsúlyozza, hogy ennek felelőssége a nemzeti hatóságoké.
Ha a találkozó megvalósul, az lenne Putyin első látogatása egy EU-s fővárosban a 2022-ben kezdődött nagyszabású orosz ukrajnai háború óta. Ez önmagában politikailag érzékennyé és szimbolikusan terheltté teszi az eseményt.
A NATO-ban és az EU-ban is aggodalom él, hogy a moszkvai vezetés egy bilaterális budapesti csúcstalálkozót arra használhat, hogy nemzetközi elismerést sugalljon. Ezen túlmenően a diplomaták szerint egy európai részvétel nélküli csúcs gyengeségként értelmezhető.
Orbán kihasználja az alkalmat, hogy hazáját a „béke szigeteként” pozícionálja. Ezzel Magyarországot ismét Kelet és Nyugat között helyezi el, ugyanakkor az Európai Unión belül is kívülállónak mutatja.
Eközben az uniós intézmények vizsgálják a tervezett találkozó jogi, politikai és biztonsági következményeit. Brüsszel számításba veszi azokat a forgatókönyveket, amelyekben az Unió közvetve érintett lehet a logisztikai támogatásban vagy a légterek megnyitásában.
Az Európai Bizottság nyilvánosan visszafogott. Egy szóvivő közölte, hogy minden lépés, amely egy „igazságos és fenntartható békéhez Ukrajnában” vezet, üdvözlendő, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Putyin szankciók hatálya alatt áll, és minden uniós tagállam maga dönt a mentességekről.