A Greenpeace, a Finn Természetvédelmi Szövetség és az Amnesty International azt állítják, hogy elsősorban az agrár- és közlekedési szektorban jelentős mértékben csökkenteni kell az üvegházhatású gázokat. A környezetvédelmi szervezetek továbbá azt is megemlítik, hogy a nagymértékű fakitermelés komoly fenyegetést jelent a finn erdők szénmegkötése szempontjából.
A kiterjedt erdőségekből származó fa- és papíripar Finnország gazdaságának egyik fontos pillére, azonban az új EU-s természetvédelmi törvények egyre szigorúbb követelményeket támasztanak ezzel kapcsolatban. Ugyanez igaz a faiparra más erdős EU-országokban, mint Svédország, Norvégia, Csehország, Szlovákia és Románia.
Nem ez az első alkalom, hogy finn szervezetek jogi lépéseket tesznek. 2022-ben hasonló panaszt nyújtottak be, de azt elutasították, mivel a klímatörvény akkor még túl új volt ahhoz, hogy hatékonyan értékelni lehessen. Azóta azonban a helyzet romlott. A finn kormány a 2023-as éves klímajelentésében maga is elismerte, hogy a klímaprognózis valószínűleg nem teljesül, ami az aktuális per alapját képezi.
A környezetvédelmi szervezetek ügyüket részben az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB) közelmúltbeli döntésére alapozzák, amelyben Svájc-al szemben hoztak ítéletet, kimondva, hogy az elégtelen klímapolitika emberi jogi jogsértést jelent. A finn csoportok remélik, hogy ez az ítélet precedenst teremt az ügyükhöz.
A finn kormány azzal védekezik, hogy már jelentős erőfeszítéseket tesz a klímacélok elérése érdekében, és időre van szüksége az új intézkedések bevezetéséhez. Kai Mykkänen klíma- és környezetvédelmi miniszter elismerte, hogy problémák vannak az erdők szénmegkötésével, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy további lépések megtételére vonatkozó tervek továbbra is vannak.
A finn per része egy szélesebb európai trendnek, amely szerint a környezetvédelmi szervezetek egyre gyakrabban tesznek jogi lépéseket azokkal a kormányokkal szemben, amelyek szerintük nem tesznek eleget a klímapolitikában. Németországban egy ifjúsági csoport nyert történelmi pert a kormánnyal szemben, amely szigorúbb klímatörvényekhez vezetett.
Hollandiában is 2019-ben a bíróság kötelezte a kormányt arra, hogy többet tegyen az éghajlatváltozás ellen, miután az Urgenda Alapítvány pert indított. Az ilyen perek hangsúlyozzák az állami szervek növekvő nyomását, hogy komolyan vegyék az éghajlatváltozást és teljesítsék nemzetközi kötelezettségeiket.