Franciaország és Hollandia sürgette az Európai Uniót, hogy jobban ügyeljen a környezetvédelmi és munkajogi normák betartására a nem EU-s országokkal kötött kereskedelmi megállapodások során.
Ez a felhívás egybeesik a külkereskedelmi politika újragondolásának bejelentésével, ami a Financial Times és a Reuters hírügynökség szerint érkezett. A kezdeményezés arra az időszakra esik, amikor az EU éppen egy új kereskedelmi megállapodásról tárgyal Nagy-Britanniával, amelyről úgy vélik, hogy megpróbálja aláásni az EU munkavédelmi és környezetvédelmi normáit, hogy növelje brit versenyképességét.
A holland részvétel, amely hagyományosan erősen a szabadkereskedelem pártján áll, a francia diplomácia szerint az európai gondolkodás elmozdulását jelzi az ipar védelme felé. A jelenlegi koronavírus-járvány során tapasztalt orvosi eszközök és felszerelések hiánya szintén rámutatott arra, hogy az EU tagállamainak nem szabad túlzottan függniük a nem EU-s országoktól. A világpiacon erőteljesebbé vált Kína és Donald Trump elnök agresszív, „America-First” politikája szintén hozzájárult az európai szabadkereskedelmi hozzáállás átalakulásához.
Az egyéb 25 EU-tagállamnak benyújtott közös javaslatukban a francia és holland kereskedelmi miniszterek azon az állásponton vannak, hogy adott esetben emelni kell az importvámokat, ha kereskedelmi partnerek nem tartják be a nemzetközi környezetvédelmi és munkajogi normákat” – áll a dokumentumban.
Ez a szemlélet lehetővé teszi azt is, hogy a közeljövőben, a szigorított európai klímaszabályok („Green Deal”) miatt, tiltani vagy extra vámokkal sújtani lehessen a környezetkárosító termékek és áruk importját. A párizsi ENSZ klímaegyezményt szintén előfeltétellé kell tenni minden európai kereskedelmi megállapodás megkötéséhez. Trump elnök azonban úgy döntött, hogy kilépteti az Egyesült Államokat az egyezményből.
A franciák és hollandok, akik javaslataikat új kereskedelmi egyezményekre (például a Egyesült Királyság esetében) és a meglévő megállapodások újraértékelésére egyaránt benyújtották, úgy vélik, hogy az EU-tagállamokat korábban és jobban be kell vonni az EU kereskedelempolitikájába.
Ezenkívül Macron elnök korábban már a nagyobb európai iparpolitika mellett érvelt jóval több ágazatban, nem csupán a repülőgépgyártásban (Airbus), miután a nagy francia-német vasútgyártó létrehozása meghiúsult, és az EU tagállamoknak az új mobil G5-hálózat kiépítéséhez kínai vagy amerikai vállalatra kell hagyatkozniuk. Az olyan iparágakban is, mint a katonai felszerelések, hajógyártás vagy technológia, az EU-tagállamok még mindig gyakran akadályozzák egymást, amiből végül a nem EU-s országok profitálhatnak.
Franciaország régóta támogatja a protekcionistább kereskedelmi szemléletet. Emmanuel Macron elnök már az első 2017-es EU-csúcson kijelentette, hogy a külföldi befektetések bevonzása nem jelentheti azt, hogy Európa ki van téve „a globalizáció káoszának”, és figyelmeztette az EU-t, hogy ne legyen „naiv” a világkereskedelemben.