A COPA-COGECA, az európai gazdák átfogó szövetsége, a Farm to Fork (F2F) új stratégiájának elhalasztását szorgalmazza a gazdákra jelenleg nehezedő, a koronavírus-járvány miatt növekvő nyomás miatt. A szervezet a Green Deal „újragondolását” kéri. A környezetvédelmi szervezetek fordulatként értékelik a fejleményeket.
Norbert Linsnek, az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának (AGRI) elnökének küldött levélben a COPA-COGECA főtitkára, Pekka Pesonen azt állítja, hogy „a gazdák, az erdőtulajdonosok és szövetkezeteik egyre nehezebb helyzetbe kerülnek”. A gazdalobbi szerint a koronavírus-járványnak „rövid és hosszú távon is gyors és negatív hatásai vannak a mezőgazdaságra és erdőgazdálkodásra”. Hozzáteszi, hogy a válság potenciálisan veszélyezteti az egységes piacot és a nemzetközi piacokat egyaránt, ami a beszállítási láncokat, munkahelyeket, és végső soron az EU élelmiszerbiztonságát teszi kockára.
A levél arra kéri az európai parlamenti képviselőket, hogy halasszák el azokat a „megfontolatlan és nem megfelelő előkészítésű döntéseket”. Korábban a gazdaklubok támogatták a tervezett intézkedéseket. Az F2F az EU új klímapolitikájának, a Green Dealnek része. Ez az új európai alelnök, Frans Timmermans zászlóshajója, amely az egész élelmiszerláncot, a termeléstől a fogyasztásig, fenntarthatóbbá és környezetbarátabbá, szénsemlegessé kívánja tenni.
A COPA-COGECA szerint a jelenlegi válság súlyos zavarokat okoz a gazdák körében, és az új korlátozó F2F intézkedések bevezetése további csapást jelentene. Hozzátette, hogy a COPA-COGECA eddig támogatta a Green Dealt és az F2F-t, de ezek a stratégiai elképzelések az új körülmények között „további korlátozásokat” jelentenek anélkül, hogy megfelelő alternatívát kínálnának a gazdáknak.
Mivel a farm-tól-villáig megközelítés „jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokkal” jár, a levél felszólítja az Európai Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja felül az új politikai tervek kiindulópontjait. Egy „kezdeti hatásvizsgálatot” javasolnak mind az F2F-re, mind pedig a teljes Green Deal-re vonatkozóan, mielőtt politikai vagy szabályozási döntés születne. Ez további halasztást jelentene a tervek bevezetésében, miután korábban már úgy döntöttek, hogy az új stratégia bemutatását április végéig elhalasztják.
Az Európai Néppárt (EVP) képviselőcsoportja egy héttel ezelőtt már felszólított az F2F stratégia további halasztására legalább a nyár végéig, hivatkozva a koronavírusra. Henriette Christensen, a Pesticide Action Network Europe vezető politikai tanácsadója elmondta, hogy a most javasolt hatásvizsgálat legalább egy évig tartana. Hozzátette, hogy az EU-nak először az új közös agrárpolitikát kellene meghatároznia, majd csak utána döntenie az ehhez kapcsolódó, 60 milliárd eurós támogatások felhasználásáról. Ellenkező esetben értelmetlen az egész, mondta a környezetvédő csoport.
Korábban ezen a héten nyilvánosságra került, hogy a 27 EU-tagállam kormányainak tárgyalói és az EU mezőgazdasági bizottságának koordinátorai megállapodtak egy vészhelyzeti eljárásban a 2021-es Közös Agrárpolitikai (GLB) támogatások kifizetésére. Ez azt jelenti, hogy az EU két döntéshozó és törvényhozó testülete, a Tanács és az Európai Parlament már most számol az új GLB-politika további halasztásával, beleértve a bejelentett támogatáscsökkentéseket is.
Jövő héten Brüsszelben összehívott ülést tart az EP Mezőgazdasági Bizottsága, amely elsősorban a koronavírus-járványhoz kapcsolódó döntések meghozatalára összpontosít. A bizottsági napirend szerint lehetőség nyílik további halasztási döntések meghozatalára is.
Az még nem ismert, hogy Frans Timmermans alelnök és Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos mit gondolnak a kért újraértékelésről. Ugyanakkor nemrég még azt nyilatkozták, hogy kitartanak új politikai terveik mellett, és azokat a lehető leghamarabb be kívánják mutatni.
Ugyanakkor most már világos, hogy az európai tárgyaló körforgás nagyjából a nyári szünet utánig szünetel. Emellett az is kiderült, hogy a 27 tagállam kormányfői és pénzügyminiszterei még messze nem egyeztek meg a 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keretről, így az GLB támogatások esetleges megszorításairól sem.
Lehetséges, hogy az EU-biztosok már számolnak egy újabb „adminisztratív halasztás” következményeivel is, amint azt Ursula von der Leyen bizottsági elnök ezen a héten tett bejelentése is mutatja. Ő a héten jelentette be, hogy az Európai Bizottság április végén „új javaslatokkal” áll elő a 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keret módosítására.