Az párt politikája – mint például a vitatott „külföldi ügynökök” törvény és az Oroszország elleni szankciók elutasítása – feszültséget okozott a nyugati szövetségesekkel, mint az Európai Unióval (EU).
Salome Zurabišvili elnök, aki határozott EU-párti, egy különböző pronyugati ellenzéki pártokból álló koalíció támogatását élvezi, amely összefogott a kormányzó hatalom kihívására. Az elnök, aki korábban kritikusan nyilatkozott a Grúz Álomm pártról, a választásokat kulcsfontosságúnak tartja az ország európai integrációjához való közelítése szempontjából.
Az EU-párti mozgalmak az utóbbi időben erősödtek, tüntetéseken és gyűléseken tízezrek gyűltek össze, hogy támogassák az európai irányvonalat. Ugyanakkor a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint még korántsem biztos, hogy az EU-pártiak győzelmet aratnak.
A politikai küzdelem nemcsak a külső irányultságról szól, hanem problematikus belső kérdésekről is, mint a területi integritás és a gazdasági problémák. A grúzok még mindig küzdenek a 2008-as orosz katonai konfliktussal és az elcsatolt Abházia és Dél-Oszetia orosz megszállásával.
A Grúz Álom párt közvetetten azzal érvel, hogy képes megvédeni az országot egy esetleges újabb orosz katonai eszkalációtól és stabilitást biztosítani, ám ellenfelei szerint ez a megközelítés további elszigetelődéshez és Moszkva iránti növekvő függőséghez vezet.
A grúz választások sok hasonlóságot mutatnak a legutóbbi moldovai politikai fejleményekkel, ahol az EU-párti oldal szoros győzelmet aratott egy korábbi választáson. Az ottani proeurópai koalíció azonban orosz nyomásnak van kitéve.
Összességében a grúz választások fontos elágazást képeznek, melynek eredménye jelentősen befolyásolhatja a régió dinamikáját és az Oroszországgal, valamint az EU-val fennálló kapcsolatokat. Sok grúz úgy tekint ezekre a választásokra, mint a jövő választására, ahol a központi kérdés az: megtartják-e az óvatosságot az orosz kapcsolataikban, vagy nyíltan az európai jövő felé fordulnak?