Ma Brüsszelben az uniós tagállamok 27 nagykövete gyűlik össze, hogy tanácsot adjon az EU-elnök Tusknak a brit Brexit-halasztási kérelemmel kapcsolatban. Tusk szeretné megtudni a 27 uniós kormány álláspontját arról, hogy engedélyezik-e a halasztás kérését legkésőbb január 31-ig. Elképzelhető, hogy olyan megfogalmazás lesz, amely szerint a kilépés korábban is megtörténhet, ha a brit parlament már január vége előtt elfogadta az összes szükséges Brexit-törvényt.
Az EU-elnök, Tusk azt javasolta az uniós országoknak, hogy tolják ki a Brexit időpontját január 31-ig. Ez a halasztás rugalmas: ha a britek korábban megállapodnak a kilépési megállapodásról, akkor hamarabb el is hagyhatják az uniót. A legtöbb uniós ország támogatja a január végi halasztást, de Franciaország rövidebb határidőt szorgalmaz.
Még nem biztos, hogy a nagykövetek és Tusk valóban döntést hoznak. A döntést elhalaszthatják hétfőre vagy keddre is. Lehetséges, hogy az EU-elnök néhány napot vár a döntés meghozatalával, mert a brit miniszterelnök, Boris Johnson december 12-re előrehozott választásokat tervez.
Johnson miniszterelnök hétfőn a képviselőházat szavaztatná meg az esetleges választásokról. Egyes miniszterek szerint a brit kormány megosztott az ügyben. Egyesek előbb a kilépés lebonyolítását szeretnék véglegesíteni, mielőtt választásokat tartanának.
Az ellenzéki vezető, Jeremy Corbyn már jelezte, hogy a Labour-frakció hétfőn vagy tartózkodni fog a szavazáson, vagy ellene fog voksolni. Emiatt Johnson nem kapná meg a törvény által előírt kétharmados többséget, és nem lennének választások.
Már több mint három éve történt, hogy a britek népszavazáson döntöttek az Európai Unió elhagyásáról. Johnson ezen a héten az első fontos győzelmét aratta: a Parlament támogatta a Brexit-megállapodását. Azonban rögtön veszített egy szavazást az általa javasolt szigorú ütemtervről, amely szerint október 31-ig kellene kidolgozni a szükséges törvényeket.
Johnson szerint most az EU-n múlik, hogy elhalasztja-e a Brexitet és ha igen, meddig tart a halasztás.