Trump azt állítja, hogy a kereskedelmi megállapodásokat a múltban túlzottan a külföldi partnerek javára kötötték meg. Az elnök különösen Kanadára, Mexikóra és az Európai Unióra mutat rá, mint olyan felekre, akik szerinte túl könnyű hozzáférést kaptak az amerikai piachoz. Ezt korrigálva magas importvámokat kíván bevezetni. Ezzel az amerikai termelők védelmét is szolgálná.
Elemzők ezt a protekcionizmus és potenciálisan magasabb importvámok jeléül értelmezik. Ez nemzetközi szinten a piacok zavarát eredményezheti. Trump régóta kritizálja az általa „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak” nevezett jelenségeket.
A kritikusok megkérdőjelezik a magasabb vámok hatékonyságát. Úgy vélik, a fogyasztók fizetik meg végső soron a számlát, mivel a vállalatok a többletköltségeket beépítik az eladási árakba. Ráadásul a protekcionizmus erősödése miatt az Európai Unió és más kereskedelmi partnerek is emelhetik importvámjaikat, vagy más megtorló intézkedéseket hozhatnak.
Az EU számára az amerikai magasabb importvámok fenyegetése jelentős kihívást jelent. A belső piac erősen exportvezérelt, különösen olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság és a feldolgozóipar. Más ágazatok, például a légi közlekedés, a high-tech és a gyógyszeripar is aggódnak.
Politikai szinten az EU-n belül megosztottak a vélemények arról, hogyan kellene reagálni. Egyesek a diplomáciai eszközökkel történő feszültségcsökkentést támogatják, míg mások erőteljes válasz mellett érvelnek, például az amerikai termékek vámjának megemelése által. Ezáltal az EU megmutathatná, hogy kész megvédeni belső piacát.
Az európai vezetők, köztük Ursula von der Leyen bizottsági elnök, jelezték, hogy elkötelezettek a tárgyalások iránt. Jelenleg nem világos, hogy Trump valóra váltja-e fenyegetéseit. Jövő héten Brüsszelben EU-csúcstalálkozót tartanak a kormányfők, két fontos napirendi ponttal: az orosz–ukrán háború kezelésével, valamint egy kereskedelmi háború megelőzésével az amerikaiakkal szemben.