Horvátország legújabb uniós tagállamaként a miniszterelnök, Andrej Plenković világossá tette, hogy országát a lehető leggyorsabban be kívánja kapcsolni az Unió belső köreibe, valamint csatlakozni akar a vízummentes schengeni zónához. Emellett Horvátország minél előbb be kívánja vezetni az eurót fizetőeszközként.
Plenković szerdán Zágrábban beszélt 60 brüsszeli újságíró előtt, az Európai Unió Tanácsának horvát elnökségének megkezdése alkalmából. Horvátország Finnországtól veszi át a soros elnökséget.
Az elmúlt napokban hangsúlyozott horvát elnökségi prioritásokon túl Plenković kiemelte, hogy országa számára két fontos nemzeti cél az EU-s schengeni csatlakozás és az euróövezethez való csatlakozás.
Az európai fronton a következő fél évben sok a teendő. Természetesen ott van a brexit is. Február 1-jével az Egyesült Királyságnak ki kell lépnie az EU-ból, ám ahhoz, hogy év végére kereskedelmi megállapodás szülessen London és Brüsszel között, még sok tennivaló várható. Ezenfelül Horvátország fővárosában, Zágrábban egy balkáni csúcstalálkozót szerveznek, amely az Európai Unió bővítésének kérdéseit vitatja meg. Horvátország 2013-ban a 28. országként csatlakozott az EU-hoz. Montenegró és Albánia uniós bővítése jelenleg Franciaország és Hollandia akadályozza.
Fontos témák még a 2027-ig szóló többéves költségvetés elfogadása, a migrációs kérdés rendezése és egy klímaegyezmény újjáépítése, amely 2050-re emissziósemlegességet céloz meg. Horvátország maga az Unió schengeni övezetéhez való csatlakozást és a nemzeti kuna valuta elhagyását tervezi; az eurót legkésőbb 2024-ben kívánja bevezetni.
Horvátország nemrégiben középleközép elnököt választott. Az országban azonban még mindig erős a jobboldali nacionalizmus, miközben 2020 első felében az EU soros elnöke lesz. Vasárnap elnökválasztást tartottak, ahol a második fordulóban a szociáldemokrata jelölt, Zoran Milanović (53) 52,7%-kal legyőzte a konzervatív hivatalban lévő államfőt, Kolinda Grabar-Kitarovićot, aki 47,3%-ot kapott. Mandátuma februárban kezdődik el, és öt évre szól.
Az új horvát elnök a választási győzelme után igyekezett helyes szavakat találni. Egy pártok feletti államfő szeretne lenni, minden 4,5 millió horvát számára, egy liberális, demokratikus és európai országot képviselve. Nem akar a politikát a hátsó szobákban intézni, nem kíván a múltról tovább beszélni, és szigorúan az alkotmány határain belül kíván eljárni – mondta Milanović.
Mindebből természetesen Horvátországnak már rég meg kellett volna valósulnia. Ez a rövid lista is jelzi, mennyi minden hiányzik még az országból, mint a korrupció, nepotizmus, büntetlen háborús bűnök, valamint rossz viszonyok a szomszédokkal. Szerbiával kereskedelmi háború dúl, és keserű vita folyik egymás háborús bűnöseinek kiadatásáról. Szlovénia sokáig visszatartotta Horvátország uniós tagságát a halászati és területi viták miatt.
Egyik legnagyobb horvát korrupciós ügyében nemrégiben született előzetes ítélet: Sanader egykori miniszterelnököt tízmillió euró vesztegetés elfogadásáért hat év börtönre ítélték.