Az európai külpolitikai főképviselő, Josep Borrell meghívta az iráni külügyminisztert, Javad Zarifot Brüsszelbe. Egyelőre nem ismert, hogy Irán elfogadja-e a meghívást, illetve mikor. A cél a Közel-Kelet helyzetének "lecsillapítása" az Egyesült Államok iraki iráni tábornok, Qassem Soleimani elleni halálos támadása után.
A belga fővárosban Jens Stoltenberg főtitkár összehívta a NATO-tanács tagjait egy mai sürgős értekezletre. Az izraeli biztonsági kabinet vasárnapra tervezett ülése, amely a tábornok amerikai hadsereg általi meggyilkolásának lehetséges következményeit tárgyalta volna, hétfőre tolódott át – jelentik izraeli médiumok.
Állítólag a találkozó arra irányul majd, hogy Izrael miként készülhet fel az Irán esetleges megtorló akcióira izraeli célpontok ellen. Izrael fokozott készültségben van az Egyesült Államok bagdadi halálos támadása óta.
Promotion
Irán vasárnap bejelentette, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek a 2015-ös nemzetközi atomalkut. Ez a döntés azt jelentheti, hogy Teherán korlátlanul folytatja nukleáris programját és az urán dúsítását is tovább fokozza.
Borrell az iráni meghívást Zariffal folytatott telefonbeszélgetése után jelentette be. Ebben a magas rangú képviselő hangsúlyozta a feszültségek enyhítésének, a visszafogottságnak és a további eszkaláció elkerülésének fontosságát.
Borrell azt is elmondta, hogy sürgette Zarifot, tartsa fenn a 2015-ös történelmi nukleáris egyezményt (amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai és Németország kötöttek). Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump 2018 májusában egyoldalúan felmondta ezt a megállapodást, és szankciókat vezetett be Irán ellen. Emellett fenyeget azzal is, hogy szankciókat szab ki azokra az (európai) cégekre, amelyek nem csatlakoznak az amerikai bojkottal.
A tavalyi év során az USA és Irán közötti feszültségek fokozódásával Teherán már megfontolta a bécsi nemzetközi nukleáris egyezményből való részleges kivonulást. Az Egyesült Államok ezt több mint másfél évvel ezelőtt egyoldalúan felmondta és gazdasági szankciókat vezetett be Irán ellen.
Az intézkedések ellenére az iszlám köztársaság még egy ideig betartotta az atomalkut, miközben az európai résztvevők próbálták megtartani a megállapodás egyes pontjait, így a kereskedelmet is, az USA megtorlásai közepette. Tavaly azonban Teherán megszegni kezdte a világhatalmakkal kötött megállapodás feltételeit, amikor az engedélyezettnél nagyobb koncentrációban dúsított uránt. Ez közelebb visz a nukleáris fegyverek előállításához.