Az izlandi kormány bejelentette, hogy augusztus 29-én népszavazást tartanak az EU-csatlakozási tárgyalások újraindításáról. Kristrún Frostadóttir miniszterelnök ezt a népszavazást az ország jövője szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte.
A népszavazás célja, hogy a lakosság döntsön arról, folytatódjanak-e a 2014-ben megszakított tárgyalások. Pozitív eredmény esetén egy második népszavazást tartanak majd magáról az EU-csatlakozásról.
Többség az igenek mellett
Izland 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, de a tárgyalásokat 2013-ban szüneteltették, majd 2015-ben egy euroszkeptikus kormány alatt visszavonták a kérelmet. Jelenleg sok izlandi igényli a tárgyalások újranyitását.
Promotion
Egy friss Gallup-felmérés szerint a lakosság 57%-a támogatja az EU-tárgyalások folytatását, míg 30% ellenzi. Az emelkedő megélhetési költségek és a közelmúltbeli geopolitikai feszültségek jelentős szerepet játszanak ebben a megújult érdeklődésben.
Stabilitás
Az EU várhatóan nem csupán gazdasági előnyöket kínál, hanem stabilitást és biztonságot is biztosíthat. Olyan geopolitikai változások, mint az orosz invázió Ukrajnában, tovább erősítik az EU-tagság melletti érveket.
Az izlandi kormány hangsúlyozta, hogy a népszavazás nem maga a csatlakozásról szól, hanem a tárgyalások folytatásáról. A végső cél az, hogy Izland teljes jogú EU-tagállammá váljon.
A következő hetekben a parlamentnek jóvá kell hagynia a javaslatot, hogy az augusztus 29-i népszavazás megtartható legyen. Frostadóttir miniszterelnök kiemelte, hogy az EU-tagság révén hozzáférést nyernek az uniós döntéshozó testületek döntéseihez, ami hatással lesz Izland jövőjére a változó világban.