Ez a visszaesés meghaladja a korábbi hagyományos becsléseket, megerősítve, hogy az uniós országok közösen nagy lépést tettek klímacéljaik elérése felé.
A csökkenés különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy az EU gazdasága mérsékelt, 1,2 százalékos növekedést ért el. Ez arra utal, hogy a gazdasági növekedés és a károsanyag-kibocsátás csökkentése bizonyos mértékig kéz a kézben járhat.
A kibocsátás jelentős mérséklődése több tényező együttes hatásának eredménye. Egyrészt a szigorúbb környezetvédelmi törvények megtették hatásukat, ami a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkenését eredményezte. Másrészt a 2023-as enyhe tél is fontos szerepet játszott, mivel jelentősen alacsonyabb volt a fűtési energiaigény a normálisnál.
Az új adatok bemutatása kritikus időpontban történt, mégpedig közvetlenül az Európai Parlament meghallgatása előtt, amelyen Wopke Hoekstra, az EU klímaügyi biztosa esetleges újraválasztásáról döntöttek.
Hoekstra, a Hollandia korábbi külügyminisztere, számot adott jövőbeli terveiről és arról, hogyan kívánja támogatni az EU klímacéljait.
Kijelentésében Hoekstra világossá tette, hogy teljes mértékben végre kívánja hajtani az európai környezetvédelmi szabályokat, és ígéretet tett arra, hogy betartja a Green Deal és a szélesebb klímastratégiában rögzített valamennyi megállapodást. Ellenzékei nyíltan kételkedtek Hoekstra elkötelezettségében.
Az új kibocsátási adatok nem csupán bátorító jelzést jelentenek az EU egészére nézve, hanem hangsúlyozzák a Párizsi Egyezmény céljainak elérésének szükségességét is.
