A tavalyi próbaperiódus során több tucat hajón azt tapasztalták, hogy a dán halászok már nem dobják vissza a túl kicsi fogásokat a tengerbe, hanem (ahogy a jogszabály előírja) partra hozzák azokat. Ezeknek a fogásoknak a súlyát is bele kell számítani a megengedett maximális kvótába, így a halpiacon meg kell mérni.
Annál, hogy elkerüljék a mellékfogás kidobását, az előző dán halászati miniszter, Rasmus Prehn (Szociáldemokrata) előírta, hogy kamerának kell rögzítenie a válogatóasztalt a tengeri halászhajókon. Ez bevált, amint ezt a Halászati Ügynökség adatai is igazolják.
Miután megkezdődött 65 dán halászhajó megfigyelése, a rögzített (partra vitt) tőkehal mellékfogás kilencszer akkora volt, míg a sügér mellékfogás 6300 százalékkal nőtt – írja egy dán napilap.
Ez a hatalmas különbség figyelemre méltó – mondják a dán Természetvédők, akik igen kritikusak azzal szemben, hogy a kormány most ismét elveti a kamerakötelezettséget.
„Nem akarok újabb ellenőrző szervezetet létrehozni, de szabaddá akarom tenni a halászatot. A halászok előnyöket kapnak azzal, hogy a kamerát megtartják” – nyilatkozta Jensen miniszter a dán Politiken napilapnak.
A Dán Halászati Szövetség elnöke hozzátette, hogy „egyes halászok már hozzászoktak a hajók munkaterében lévő kamerákhoz”.
Az Európai Unióban jelenleg egy EU-s szabályozáson dolgoznak, amely kötelező kamerás megfigyelést ír elő a nagy, 18 méternél hosszabb halászhajók számára. Ez a jogszabálytervezet már átment az Európai Parlamenten, de véglegesítése még várat magára.