Várhatóan az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa ezen a héten ugyan jóváhagyja az Európai Bizottság „földtől az asztalig” stratégiáját, de már most világos, hogy Magyarország
A „mezőgazdasági országnak” számító Lengyelország is ismert arról, hogy ellenzi, miszerint a „hagyományos” mezőgazdaság támogatásainak nagy részét kizárólag a biogazdálkodás kaphassa meg. Emiatt egyelőre még nem világos, hogy mennyire lesz kötelező és erőteljes az új Zöld Megállapodás szabályozása.
Magyarország szerint a kémiai növényvédő szerek mennyiségének félezres csökkentése, a korábbi csökkentések mellett, valamint a biogazdálkodási területek 25%-ra való növelése túlzottan ambiciózus cél. A növényvédő szerek és műtrágyák használatának csökkentésekor figyelembe kell venni az egyes uniós országok különböző helyzetét és az eddigi erőfeszítéseket.
„Az elmúlt években a KAP hatékonyabb mezőgazdaságot eredményezett, intenzifikációval és méretnövekedéssel. Ugyanakkor a jelenlegi intenzív mezőgazdasági modell közvetlenül vezet a biodiverzitás csökkenéséhez, a víz- és levegőszennyezéshez, a túlzott vízhasználathoz, és hozzájárul a klímaválsághoz” – állítja a BirdLife Europe, amely 48 nemzeti környezetvédelmi szervezet együttese, egy sajtóközleményben.
A BirdLife által megtekintett kiszivárgott módosító javaslatokból kiderül, hogy a parlament három legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EVP), a szociáldemokraták (S&D) és a liberálisok (Renew) tovább gyengíteni kívánják a jelenlegi európai bizottsági javaslatot. A környezetvédelmi szervezetek szerint az új KAP továbbra is elsősorban a nagy mezőgazdasági vállalatokat fogja támogatni, és katasztrofális lesz a klíma és a biodiverzitás számára.
A holland EP-képviselő, Peter van Dalen (ChristenUnie) szerint az EU végre a ösztönző politika irányába mozdul el. A ChristenUnie már régóta ezt szorgalmazza: „Azokat a gazdákat, akik fenntarthatóbban és zöldebben termelnek, meg kell jutalmazni.”
Ezen túlmenően Van Dalen jogosnak tartja, hogy az EU a fenntarthatóságra törekszik: „A jövő magas színvonalú élelmiszertermelését biztosítani kell, és ezért jó, hogy Európa más részein is áttérés történik a körforgásos gazdálkodásra.”
A CDA-s EP-képviselő, Annie Schreijer-Pierik úgy véli, hogy az élelmiszertermelést a helyi környezetünkben kell tartani. Ez nemcsak a környezet számára előnyös, de fontos, hogy ne legyünk más világrészek függőségévé. „Ez számomra elsődleges a KAP reformjánál. Hogy ez valóban jövedelmező modell legyen a családi gazdaságok számára” – hangsúlyozza Schreijer-Pierik.
Úgy véli, biztosítani kell a lehetőséget, hogy a nemzeti KAP-ökorendszerek anyagilag vonzóbbá váljanak. „A vidékfejlesztési forrásoknak – jóval inkább, mint eddig Hollandiában – az agrárgazdák konyhai asztalára kell kerülniük.” A CDA-s politikus emellett intézkedéseket sürget a multinacionális cégek és oligarchák kizárására a mezőgazdasági támogatásokból.