Ezt a Financial Times számításai igazolják az új EU-tagállamok felvételének pénzügyi következményeiről. Erről a hétvégén egy informális csúcstalálkozót tartanak a spanyolországi Granadában negyven európai miniszterelnök és elnök részvételével.
Brüsszel korábban idén azt ígérte Ukrajnának, hogy decemberben döntést hoz az EU-tagságról. Nyolc másik európai ország (Moldova, Grúzia és a hat balkáni ország) évek óta vár a csatlakozásra, mivel az EU előbb saját maga rendezi sorait. Az orosz háború nyugati irányú terjeszkedése miatt azonban ezt már nem lehet tovább halogatni.
A jelenlegi EU-szabályok szerint Ukrajna a belépést követő első hét évben 96,5 milliárd eurót kap majd a Közös Agrárpolitikán (KAP) belül, és további mintegy 90 milliárd eurót más EU-alapokból, mint például a Kohéziós Alapok.
A Financial Times becslései szerint a kilenc új tag érkezésével a jelenlegi tagállamok, mint Csehország, Észtország, Litvánia, Szlovénia, Ciprus és Málta már nem jogosultak ilyen finanszírozásra.
Az új, 2025–2027 közötti európai agrárpolitika kidolgozása az új európai bizottság feladata lesz, amely 2024 júniusi választások után lép hivatalba.
Az EU eddigi legnagyobb bővítése a fal leomlása utáni időszakban történt, 1989 után, amikor a Szovjetunió összeomlott. 1993-ban a legtöbb kelet-európai ország számára megjelent a csatlakozás kilátása, és 2004-ben tíz új tagállam csatlakozott: Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, valamint Málta és Ciprus. 2007-ben pedig Bulgária és Románia következett.