Növekszik azon EU-országok száma, amelyek nem akarják emelni az EU 2021–2027 közötti többéves költségvetését. Svédország, Ausztria és Dánia csatlakozik a holland és német ellenálláshoz az emeléssel szemben. Ez az európai döntéshozatalban összeütközéshez vezethet az EU-kormányok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament között.
Ez az öt ország a következő hét évben nem akarja a közös európai bevétel 1 százalékánál többet elkölteni, derült ki Luxemburgban, ahol az EU pénzügyminiszterei két napon át üléseztek. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a többéves költségvetést 1,11 százalékra kell emelni, az Európai Parlament pedig még 1,3 százalékot tart szükségesnek.
Eduard Müller osztrák miniszter szerint az EU nem kerülheti el az „öt nettó befizető koalícióját”. „Mivel a britek kilépnek az EU-ból, mi finanszírozzuk az európai háztartás 40 százalékát. Ezzel számolni kell.” A Bizottság és az Európai Parlament úgy gondolja, hogy több feladat és munka (klímapolitika, környezetvédelem) több költségvetést igényel.
A holland miniszter, Wopke Hoekstra azt mondta, hogy az összeadott gazdaságok 1 százaléka „bőven elegendő”. Ugyanakkor sürgetően szükséges a többéves pénzügyi keret (mfk) modernizálása, mondta. „Kezdjünk a 21. századdal, az olyan témákkal, mint az innováció, az éghajlatváltozás és a határellenőrzés.”
Günther Oettinger EU-biztos (költségvetésért felelős) szerint a költségvetésnek növekednie kell, hogy megfeleljen a tagállamok minden igényének – figyelmeztetett szerdán Brüsszelben. Az EU-tagállamoknak egyhangúlag kell megállapodniuk az mfk-ról.
Az EU-országok miniszterelnökei és elnökei október 17-18-i csúcstalálkozójukon állást kell, hogy foglaljanak az esetleges költségvetés-emelésről. Az ülés napirendjén szerepel továbbá a lehetséges brit kilépés az EU-ból és az Európai Bizottság új francia jelöltjének kinevezése is.