Az egész Európában, különösen Nyugat-Európában élő gazdák régóta szorgalmazzák szigorúbb intézkedések bevezetését állatállományuk farkastámadások elleni védelmére. Egy 2023-as Európai Bizottsági jelentés szerint Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban bekövetkezett állatveszteség az EU teljes káreseményének feléért felelős. Emellett Németország, Görögország és Horvátország is jelentős farkastámadások okozta károkat tapasztalnak állatállományukban.
Az EU nagykövetei között többség alakult ki, mivel ezen a héten Luxemburg és Portugália is csatlakozott azon országokhoz, amelyek a szabályozás módosítását sürgetik, továbbá Németország részben változtatott álláspontján. A jelenlegi szabályok kivételes esetekben engedélyezik farkasok kilövését, azonban különösen a vidéki állattartók a vadászat újranyitását kérik.
Pénteken végleges szavazásra került sor az EU Versenyképességi Tanácsában, ahol az nagyköveti döntést jóváhagyták. Brüsszelnek legkésőbb a jövő héten tájékoztatnia kell a Berni Egyezmény titkárságát, mivel az illetékes bizottság évente csak egyszer ülésezik. Az állandó bizottság éves ülése 2024 decemberében lesz.
A veszélyeztetett állatok és növények védelmének mértékét nemzetközileg az 1970-es évek végén rögzített Berni Egyezmény szabályozza. Eddig több tucat ország csatlakozott, nem csupán a 27 EU-tagállam, hanem kis államok, mint Monaco és San Marino, négy észak-afrikai ország és több kelet-európai nem EU-tagország, például Románia, Ukrajna és Azerbajdzsán is.
Ezenfelül az Európai Unió ezt a védelmet saját Európai Madár- és Élőhelyvédelmi Irányelveiben (VHR) is meghatározta. Az EU-tagállamok ugyan módosíthatják vagy visszavonhatják ezeket az VHR-eket, de azzal ellentétesen cselekednének a Berni Egyezménnyel. A Berni Egyezmény országainak miniszterei évente csak egyszer tartanak ülést.
A több tucat egyezményes ország mindegyike más-más veszélyeztetett növény- és állatfajt tart számon. Ezeket két kategóriába sorolják: szigorúan védett és védett. Az elmúlt években ezek a szabályok alig változtak. Az egyezmény módosításához többségi támogatás szükséges, de a 27 EU-tagállam nem egységes ebben a kérdésben.
Néhány országnak egyáltalán nincs farkasproblémája, hanem más veszélyeztetett állatfajokkal, például az észak- és kelet-skandináviai jávorszarvasokkal vagy a francia-spanyol Pireneusokban, Romániában, Szlovéniában és Bulgáriában élő barnamedvékkel küzdenek. A kritikusok attól tartanak, hogy az EU a kért státuszcsökkentéssel utat nyit más országoknak is más állatfajok vadászatának engedélyezésére.
Németország most azzal a feltétellel él, hogy előbb a több mint negyven egyezményes országnak el kell fogadnia a védett státusz enyhítését, és ez kizárólag a farkasra vonatkozzon, ne más veszélyeztetett állatfajokra. Csak ezt követően módosítható az EU VHR Élőhelyvédelmi Irányelve. Ezenkívül a 27 EU-tagállamnak és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia ezt.