Tavaly az első tizenegy hónapban a 27 EU-ország kissé több mezőgazdasági terméket és élelmiszert exportált, összértékük 168,5 milliárd euró volt. Ez a mezőgazdasági kereskedelmi többletet 56,2 milliárd euróra emelte, ami 2%-os növekedést jelent.
Kína továbbra is az EU mezőgazdasági és élelmiszerexportjának legfontosabb növekedési piacának számít. A sertéshús, búza és babatáplálék iránti kereslet hozzájárult az összexport értékének 3,71 milliárd eurós növekedéséhez.
A gabona- és tejtermékek növelték az export értékét a Közel-Keletre és Észak-Afrikába, különösen Szaúd-Arábiába (+577 millió euró), Algériába (+444 millió euró) és Marokkóba (+412 millió euró).
Ezzel szemben az EU exportjának értéke az USA-ba 496 millió euróval csökkent, ami elsősorban a lepárolt szeszesitalok és borok eladását érintette. Az EU exportjának értéke továbbá Singapore-ba (-357 millió euró) és Japánba (-307 millió euró) is csökkent.
Az EU exportja a Egyesült Királyságba ezzel szemben enyhén, 15 millió euróval nőtt az előző év azonos időszakához képest. Különösen az EU-ból származó búza, tészta és péksütemény exportja profitált ebből, míg a bor, szeszesital és likőr, valamint a baromfi eladása csökkent.
Kanada továbbra is növekvő forrása az EU mezőgazdasági termék- és élelmiszerimportjának, amely 854 millió euróval nőtt, főként a repcemag és a kemény búza révén.
Brazília importja 618 millió euróval emelkedett a szójababnak köszönhetően, míg a pálmaolaj-import nőtt Indonéziából (+587 millió euró) és Malajziából (+490 millió euró). Ezzel szemben az import értéke Ukrajnából (-806 millió euró), az USA-ból (-698 millió euró) és Indiából (-244 millió euró) csökkent.

