Az OECD gazdasági szakértői szerint az európai agrártámogatások alig járultak hozzá a levegő- és talajszennyezés csökkentéséhez. Egy új OECD-jelentés szerint az alapvető probléma, hogy az agrárpolitika klímakiadása nincs világos kibocsátáscsökkentési célokhoz kötve.
Az OECD kutatói szerint az önkéntes támogatási feltételek, mint amilyen az a jövő évben hatályba lépő öko-rendszer, nem elegendőek. Ez nem csupán az EU-ra vonatkozik, hanem több tucat más ország agrár- és élelmiszerpolitikájára is.
Az EU „Fit for 55” klímacsomagjához való hozzájárulás érdekében az EU-s kifizetések „kötelezően kapcsolódjanak az agrárszektor kibocsátáscsökkentési céljaihoz nemzeti és uniós szinten” – javasolja a jelentés. Emellett a mezőgazdasági szennyezőknek fizetniük kell majd, hangsúlyozzák.
„Számomra az alapvető probléma továbbra is az, hogy Európában önkéntes [fenntarthatósági] intézkedéseket kínáltunk fel” – mondta Alan Matthews, a Európai agrárpolitika emeritus professzora a jelentés bemutatóján.
„A közvetlen mezőgazdasági támogatások messze rekordmagasságban vannak világszerte, de a fenntartható termelést ösztönző támogatások aránya csökkent” – magyarázta Marion Jansen, az OECD Kereskedelmi és Agrárigazgatóságának vezetője.
Szerinte a fenntartható mezőgazdaságot jelentősen ki kell bővíteni, hogy a jövőbeli élelmiszerigényeket ki lehessen elégíteni, és el lehessen érni a Párizsi Megállapodás éghajlati céljait.
Az OECD úgy véli, sokkal inkább növelni kell az innovációt. „Ahhoz, hogy a növekvő világnépességet élelmezni tudjuk, a mezőgazdaságnak növelnie kell a termelékenységet – ráadásul környezetbarát módon” – emelte ki Jansen asszony.
Eközben a jelentés azt is figyelmezteti, hogy néhány, az Ukrajnában zajló háborúra adott intézkedés „kontraproduktív” lehet. „A környezetvédelmi szabályok enyhítése a hazai termelés ösztönzésére procyclical hatásokat válthat ki, és a fenntarthatóság rovására mehet” – figyelmeztetnek a kutatók.