Az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) új jelentése megállapítja, hogy az EU ambiciózus Zöld Megállapodás politikával rendelkezik, ám az nem elég hatékonyan valósul meg.
A „Policies for the Future of Farming and Food in the European Union” áttekintés ajánlásokat fogalmaz meg az új uniós mezőgazdasági politikára vonatkozóan a 2023-2027 közötti időszakra. Kitér arra, hogy az élelmiszeripari szektor “kritikus időszakban” van, hiszen szembe kell néznie a klímaváltozással, válságokkal, mint a Covid-19 világjárvány és az Ukrajnában zajló háborúval. Emellett Brüsszel célja az élelmiszerbiztonság és az ökológiai fenntarthatóság egyidejű biztosítása.
Az elmúlt tíz év áttekintése alapján kiderül, hogy az agrártermelékenység az EU tagállamaiban lassabban nőtt, mint más OECD-országokban világszerte. Az élelmiszeripari szektor ökológiai fenntarthatósági teljesítménye "nem a vártnak megfelelően javult". Ez nem a kellő ambíció vagy a pénzügyi források hiányának tudható be, hanem inkább a kialakított politikának és annak tényleges végrehajtásának.
Az OECD szakértői szerint a 27 uniós ország a közös agrárpolitika keretében adott támogatásokat többek között közvetlenül a gazdák jövedelméhez kellene kötniük. Brüsszelnek emellett fel kellene hagynia azoknak a mezőgazdasági tevékenységeknek a támogatásával, amelyek ütköznek más uniós célkitűzésekkel, vagy nemkívánatos helyzeteket tartanak fenn.
„A közelmúltbeli KAP-reformok megváltoztatták a támogatási módot, de ez csak fokozatos előrelépést eredményezett” – áll a jelentésben. Ezért azt javasolják, hogy a gazdák nagyobb biztonságot kapjanak azáltal, hogy a önkéntes éves ökosémákat kiterjesztik a „több évre szóló eredményalapú elszámolásra”. Új megközelítésre van szükség a környezeti szolgáltatások nyújtásában is.
A jelentés rámutat az EU-szerte elérhető gazdálkodó családok jövedelmi adatok hiányára is – jelenleg csak Írország és Hollandia gyűjt ilyen információkat. Az OECD szerint emiatt nem lehetséges a gazdálkodói jövedelmek összehasonlítása más ágazatokkal.