A délkelet-európai erőszakos jobboldali szélsőségesség fellángolása veszélyezteti a régió politikai stabilitását, különösen Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában. Ezt a következtetést vonta le a holland független tanulmányközpont, a Hague Center for Strategic Studies (HCSS) a Balkán országairól készült jelentésében. A kutatók szerint a legnagyobb destabilizációt Oroszország okozza.
Azért, hogy csökkentse a balkáni országok lojalitását Európa többi részével szemben, Oroszország különféle stratégiákat alkalmaz a megosztottság szítására és etnikai-nacionalista érzelmek gerjesztésére, állítják a jelentésben. Hat balkáni ország kérte az Európai Unióhoz való csatlakozást, de néhány uniós tagállam habozik ezzel kapcsolatban.
A kutatás szerint Oroszország a közös szláv identitás érzéséből profitál, különösen a szerbek körében. Moszkva az ortodox egyház tekintélyét is felhasználja, hogy a szerbiában például érvényes hagyományos értékekre hivatkozzon.
„Bosznia-Hercegovinában Oroszország például arra törekszik, hogy a muszlimokat veszélyes fundamentalistaként mutassa be, ezzel is bátorítva az iszlamofóbiát. Hasonló állításokat tesznek a koszovói muszlimok ellen is, megkísérelve aláásni az erőfeszítéseket, hogy Koszovó nemzetközileg elismert szuverén állam legyen” – mondta az egyik kutató.
Az orosz befolyást erősítik az antinyugati dezinformációs kampányok és a média propaganda is. Az ilyen hamis információkat néha olyan politikai elit is terjeszti, amely Oroszország ügye iránt szimpatizál, érvelnek a szerzők.
A jelentés arra is rámutat, hogy a paramilitáris szervezetek hozzájárulnak a szélsőjobb felemelkedéséhez. Így Oroszország jelen van a régióban egy Moszkva által finanszírozott motoros banda révén, a szerb kozák hadsereg támogatásával, valamint úgynevezett hazafias katonai kiképzőtáborokkal fiatalok számára.
A balkáni katonákat néha meghívják Oroszországba kiképzésre, állítja a HCSS-tanulmány. Sok szerb még Kelet-Ukrajnába is elment, hogy ott orosz paramilitáris erőket segítsen.
A szélsőjobboldali tendenciák felemelkedése nemcsak az országok demokratikus fejlődését akadályozza, hanem a NATO- és EU-csatlakozást is megnehezítheti – figyelmeztet Rrustemi. Épp a múlt héten oszlatta fel magát Észak-Macedónia parlamentje, és előrehozott választásokat írt ki. Ez a jelenlegi ciklus vége előtt nyolc hónappal történt.
Ez a lépés a miniszterelnök, Zoran Zaev lemondását követte azt követően, hogy az Európai Unió nem volt hajlandó dátumot kijelölni a tényleges csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Zaev ezt a döntést „történelmi hibának” nevezte.
A legtöbb uniós tagország szerint Észak-Macedónia és Albánia készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, de különösen Franciaország és a Hollandia ellenállt, noha aggodalomra ad okot a kínai és orosz beavatkozás növekedése a Balkánon. Franciaország szerint az EU-nak előbb a csatlakozási folyamatot kell reformálnia, Hollandiában pedig főként Albániában kell még sokat tenni a bűnözés és a korrupció ellen.