Az éjszakai támadás egy forgalmas épületet ért a város központjában. A tizenöt halálos áldozaton túl több mint harminc sérültet szállítottak kórházba. A mentőszolgálatok órákon át, nehéz körülmények között dolgoztak, hogy túlélőket szabadítsanak ki a romok alól. A robbanás több emeletet rombolt le és heves tűzeseteket okozott, miközben a környező lakóházak is súlyos károkat szenvedtek.
Az ukrán hatóságok szerint több tíz rakétát és drónt lőttek ki az ország különböző részeire, Kijevet súlyosan érintve. A célpont nem csak katonai, hanem főként civil volt. A helyiek arról számoltak be, hogy ablakok és falak omlottak össze, és sok családnak gyorsan el kellett hagynia otthonát. A támadás tovább erősítette azt az érzést, hogy a főváros állandó fenyegetettség alatt áll.
Az európai vezetők megdöbbenéssel reagáltak, és élesen elítélték a támadást. Kiemelték, hogy ez nem elszigetelt eset, hanem a civilek elleni terror szélesebb stratégiájának része.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen brutális cselekményként jellemezte, amely bizonyítja, hogy Oroszország szándékosan civileket támad. Kijelentette, hogy Európa nem hagyja magát megfélemlíteni, és az Ukrajnának
Londonból is erős hangok érkeztek. A brit miniszterelnök, Keir Starmer hangsúlyozta, hogy a támadás egy olyan épületet ért, amelyben brit képviselet is működik, és flagrant törvénysértésnek nevezte a cselekményt. Kiemelte, hogy Nagy-Britannia nem fog engedni, és tovább támogatja Ukrajnát katonai és diplomáciai téren egyaránt.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy a támadás az oroszok békefolyamat iránti megvetésének bizonyítéka. Véleménye szerint nem tévedés történt, hanem szándékos cselekedet volt a civilek ellen Kijevben. Felszólította a világot, hogy vegye észre: amíg Oroszország büntetlenül folytatja tevékenységét, addig a béke esélye tovább csökken, és növelni kell a nyomást Moszkvával szemben.
Eközben Vlagyimir Putyin elnök továbbra is elutasítja a közvetlen tárgyalásokat. Akár ukrán, akár amerikai kezdeményezésű tűzszüneti egyeztetéseket rendszeresen visszautasítanak. Így az út a diplomáciai párbeszéd felé zárva marad, és a béketárgyalások reménye távolinak tűnik.
A kijevi támadás Európában ismét felerősítette az Ukrajna segítéséről szóló vitát. Több ország állítja, hogy az eset bizonyítja, hogy Oroszország nem megbízható, ezért további katonai és humanitárius segítségre van szükség. Egyidejűleg megszólalnak a hangok az Oroszország nemzetközi elszigeteltségének fokozására, hogy növekedjen a nyomás agressziójának befejezésére.