Csütörtökön az EU-tagállamok állam- és kormányfői Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák az új többéves költségvetést. A nagy nézeteltérések miatt ez a rendkívüli pénzügyi csúcstalálkozó nem vezet majd megegyezéshez vagy megállapodáshoz, legfeljebb politikai konszenzus születik az EU feladatainak modernizálásának szükségességéről.
A probléma lényege, hogy több ország és politikai vezető elismeri, hogy a több mint 75 éve fennálló Európai Unió működését és feladatkörét „modernizálni” kell, és az Uniónak több, illetve más feladatokat kell vállalnia. Ilyen példák a klímapolitika, a Zöld Megállapodás és új energiaforrások, a külső határok jobb ellenőrzése, a menedékkérők igazságos elosztása és a modern technológiapolitika.
Azonban, mivel a legtöbb uniós ország nem kívánja növelni éves befizetését Brüsszelbe, nincs pénz az ilyen újonnan kívánt feladatokra, így a jelenlegi feladatokból kell majd „megtakarítani”. Felmerül a kérdés: miért kell az Uniónak továbbra is ugyanazokat a dolgokat végeznie, mint évtizedek óta? Az európai mezőgazdasági politika, amely évente 59 milliárd euróval a teljes költségvetés több mint egyharmadát teszi ki, fontos része ennek. Hollandia az egyik olyan ország, amely úgy véli, hogy a közös agrárpolitikai (KAP) keretet egynegyedével csökkenteni lehetne.
Pont ezen a héten a rendszerint jól tájékozott Politico magazin feltárta, hogy már hosszabb ideje Brüsszel legmagasabb szintjén zajlik a harc ezekért a mezőgazdasági támogatásokért. A Mezőgazdasági Főigazgatóság vezető köztisztviselője ellenezte, hogy a támogatások elbírálása és odaítélése alárendelődjön a Zöld Megállapodás túl gyors átalakításának – derül ki kiszivárgott belső levelekből.
A legmagasabb mezőgazdasági tisztviselő Brüsszelben úgy véli, hogy a jelenlegi agrártámogatásokat nem lehet most azonnal megszüntetni vagy csökkenteni. Nem a megszüntetést, hanem előbb a tempó lassítását javasolta. Várhatóan elsősorban Franciaország és Lengyelország fog ellenállni a támogatások csökkentésének. Az EU-elnök Charles Michel által előterjesztett kompromisszumjavaslatban a jelenlegi támogatás egy kis részét közvetlen jövedelemtámogatássá alakítanák át a gazdák számára, és kevesebb pénz jutna a nagy mezőgazdasági vállalatoknak.
Március végére várható javaslat a „földtől az asztalig” stratégiáról és a 2030-as biodiverzitási stratégiáról. Ezek komoly hatással lesznek az új közös agrárpolitikára, ha az Európai Bizottság elképzelései megvalósulnak. Az uniós tagállamoknak a KAP-terveikben meg kell határozniuk, hogy a kiadások legalább 40%-a hozzájárul a klímacélok eléréséhez. Az európai éghajlatvédelmi törvény ezeket rögzíteni fogja, így az új KAP-terveket mindenképpen a klímapolitikához fogják igazítani. Emiatt most Brüsszelben nem várható, hogy konkrét összegek kerüljenek említésre a mezőgazdasági kiadások csökkentésére vonatkozóan.
A holland miniszterelnök, Mark Rutte a közelgő különleges EU-csúcson fenntartja álláspontját, miszerint nem szabad növelni az európai költségvetést és a holland befizetéseket sem. Még akkor sem, ha ezzel egy modernebb EU-költségvetést kapna cserébe, Mark Rutte nem hajlandó növelni a befizetést.
Ezt Rutte kedden este a hágai parlamentben rendezett vitában mondta. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által nemrégiben előterjesztett javaslat szerinte mindenképpen lekerül az asztalról. A holland álláspont, hogy nem szabad növelni az uniós költségvetést, csupán egy eszköz annak biztosítására, hogy Hollandia ne fizessen többet, mint eddig.
Az Európai Bizottság az EU-költségvetés emelését javasolja az uniós országok együttes gazdasági teljesítményének 1,11 százalékára. Az EU-elnök Charles Michel kompromisszumjavaslata szerint 1,074 százalék lenne a költségvetés. Hollandia esetében ez mintegy 2 milliárd eurós emelkedést jelentene. Rutte helyet hagy a költségvetés növelésének, amennyiben ez nem jelenti azt, hogy Hollandia nettó befizetése nő.