Svájcban egyre nagyobb problémát jelentenek a nem engedélyezett, inváziós növény- és állatfajok, amelyek az európai uniós szomszédos országokból jutnak be az ország területére. Így a japán bogár már a nem EU-tag Svájc mezőgazdaságára is veszélyt jelent.
Az inváziós idegenhonos fajok 41 százaléka Ázsiából, 30 százaléka Észak-Amerikából származik. Az idegen fajok bevezetése többféleképpen történik: 40 százalékukat szándékosan vezették be, majd véletlenül kerültek szabad környezetbe. További 32 százalékot kereskedelmi áruk szállításával akaratlanul vitték új területekre. Az idegen fajok 18 százalékánál nem ismert, hogyan történt a bevitel.
Például a japán bogár Európában először a spanyolországi, Nyugat-Afrikához közeli Azori-szigeteken bukkant fel az 1970-es években. 2014-ben Észak-Olaszországban találták meg, majd 2017-ben először észlelték Svájc déli részén.
Mostanra az Alpok északi oldalán is elszigetelt előfordulásokat regisztráltak a japán bogarakkal kapcsolatban: 2021-ben a baseli városi faiskola jelezte az első felfedezést. A japán bogár falánk, több mint 300 különböző növényfajjal táplálkozik: jelentős károkat okoz mind a föld alatt hernyóként, mind a bogárként számos termesztett növényen, emellett a gyümölcstermesztést is előre veszélyezteti.
Svájcban ma már 1 305 ilyen idegenhonos faj található. Közülük „csak” 15% inváziós, és jelentős problémát okoz a mezőgazdaságban. Ezek közé tartozik 430 állat, 730 növény és 145 gomba. Ebből 197 fajt soroltak be inváziós kategóriába. Ez azt jelenti, hogy ezek veszélyt jelentenek az emberre és a környezetre, károsítják a biológiai sokféleséget, illetve zavarják az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és azok fenntartható hasznosítását.
Az Európai Unióban az ázsiai katicabogarat a 1980-as években tudatosan vezették be a levéltetvek biológiai védekezésére, és főként üvegházakban alkalmazzák. Svájcban soha nem engedélyezték biológiai növényvédelmi szerként, de 2004-ben mégis először találták meg az országban. Azóta rendkívül elszaporodott és elterjedt.