Az Európai Számvevőszék (ERK) szerint az uniós mezőgazdasági politika nem képes garantálni, hogy a gazdálkodók fenntartható módon bánjanak a vízzel. A termelők túl gyakran kapnak mentességet a talajvíz kitermelése alól.
Ezenfelül a mezőgazdasági politika inkább a több, mint a hatékonyabb vízfelhasználást ösztönzi, állapítja meg a Számvevőszék mezőgazdasági vízfelhasználással foglalkozó tanulmánya.
A Számvevőszék jelentése elsősorban a mezőgazdaság vízfelhasználására összpontosít. Megállapításaik, következtetéseik és ajánlásaik szerepet játszhatnak az új uniós politikák alakításában, nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az egészségügy vagy a biodiverzitás területén is.
A gazdálkodók jelentős édesvízfogyasztók: az EU összes vízkihozatalának negyede a mezőgazdasághoz kapcsolódik. A mezőgazdasági tevékenységek hatással vannak mind a minőségre (például műtrágya- vagy növényvédőszer-szennyezés), mind a mennyiségre.
„A víz korlátozott erőforrás, és a mezőgazdaság jövője nagymértékben attól függ, mennyire hatékonyan és fenntarthatóan használják azt a gazdálkodók” – mondta Joëlle Elvinger az Európai Számvevőszéktől. „Eddig azonban az uniós politika nem segített eléggé csökkenteni a mezőgazdaság vízkészletekre gyakorolt hatását.”
Az ERK-jelentés szerint az uniós országok túl gyakran és túlzott mennyiségben adnak mentességet az öntözésre és a vízzel való locsolásra, még vízhiányos régiókban is. Ugyanakkor a nemzeti hatóságok szinte nem lépnek fel az illegális vízhasználat ellen, áll a megállapításban. Az uniós országoknak kötelező alkalmazniuk a „szennyező fizet” elvet, még akkor is, ha a mezőgazdaság a csatornavizet szennyezi, amelyet utána tisztítani kell.
Sok uniós kormány továbbra sem számlázza ki teljes egészében a mezőgazdasági vízszolgáltatások költségeit, mint ahogy azt más ágazatokban megteszik. Az ellenőrök felhívják a figyelmet arra is, hogy a gazdálkodók gyakran nem kapnak számlát az általuk valóban felhasznált vízmennyiség után.