Eddig körülbelül 2500 állatot selejtezték ki a Larissa és Trikála régiók érintett gazdaságaiban. Epidemiológiai vizsgálat folyik annak megállapítására, hogy a betegség miként kezdődött. Állítólag nem jelent veszélyt az emberi egészségre. A hatóságok elkülönítésbe helyezték az állatokat, és ideiglenes vágási tilalmat vezettek be.
A kitörésre reagálva a görög kormány az Európai Unió állatorvosi szolgálataival együtt átfogó akciótervet dolgozott ki, többek között további állatorvosok bevetésével a helyzet ellenőrzése érdekében. A kormány magán- és katonai állatorvosokat is bevont ebbe. Közép-Görögországban már több mint 16 500 kecskén és juhon végeztek vizsgálatokat.
Az EU ígéretet tett pénzügyi és technikai támogatás nyújtására a betegség gyors és hatékony leküzdéséhez. Szigorú karantént alkalmaznak, és a fertőzött területeket szorosan figyelik. A tenyésztők nem csak állataik elvesztése miatt aggódnak, hanem a gazdasági hatások miatt is, amelyeket ez a helyzet okoz. A beteg állatok leölése és a betegség megfékezésére hozott intézkedések jelentős anyagi veszteséggel járnak.
Felháborító hírek is napvilágot láttak a beteg kecskék kezelésével kapcsolatban. A Fthiotis régióban félig altatott kecskéket élve temettek el, ami állatvédő szervezetek tiltakozását váltotta ki. A helyi hatóságok élesen elítélték ezeket a cselekményeket, hangsúlyozva, hogy az ilyen gyakorlatok elfogadhatatlanok.
A görög mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy vizsgálat indul az incidens körülményeinek feltárására. Szigorú intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő újra, továbbá jobb képzést és tudatosságot biztosítanak a tenyésztők számára a beteg állatok humánus kezelésével kapcsolatban.
A hatóságok erőfeszítései ellenére a helyzet a görög vidéken továbbra is aggasztó. A szarvasmarha-pestis gyors terjedésének veszélye fenyeget, ha nem reagálnak megfelelően. A következő hetek kulcsfontosságúak annak meghatározásában, hogy a megtett intézkedések hatékonyak-e a betegség visszaszorításában.