Az Európai Unió összes országában tavaly csökkent a CO2-légszennyezés. Az Eurostat kiszámolta, hogy a fosszilis tüzelőanyagok – például kőolaj, szén és földgáz – elégetéséből származó kibocsátás tavaly 10 százalékkal csökkent.
Az uniós kutatók szerint ez a koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozásoknak, valamint a gazdaság lassulásának köszönhető.
„A legtöbb uniós tagállamban csökkenés volt megfigyelhető az olaj és kapcsolódó termékek fogyasztásában” – áll a közleményben. „A földgázfelhasználás tizenöt tagállamban esett vissza. Ezzel szemben a megújuló energiaforrások – elsősorban szél-, víz- és napenergia – aránya az elektromos energiaellátásban enyhe növekedést mutatott.”
A legnagyobb csökkenést Görögországban, Észtországban és Luxemburgban regisztrálták, ahol 18 százalékos visszaesés történt. Németország, amely az Európai Unió teljes kibocsátásának negyedéért felelős, közel 9 százalékos csökkenést jelentett.
Ez a légszennyezés ideiglenes csökkenése ellenére több európai ország is veszélyeztetett abban, hogy nem éri el a 2020-as nemzetközi éghajlatvédelmi céljait. Miután a holland kormányt (az Urgenda-perben) már bíróság kötelezte az éghajlati megállapodások betartására, most Franciaországban és Németországban is bíróságok állapították meg, hogy ezek az országok többet kell tegyenek a kibocsátás csökkentése érdekében.
Ezen felül Lengyelország is több gondot okoz. Lengyelország volt az egyetlen uniós ország, amely nem volt hajlandó csatlakozni a párizsi megállapodáshoz, amelynek célja, hogy a század közepére kibocsátássemlegessé váljanak.
Svájc sem éri el a 2020-as nemzeti éghajlatvédelmi célt. Svájc lemaradásban van a CO2-kibocsátás csökkentésében. A szövetségi kormány szerint a 2020-as nemzeti éghajlatvédelmi célt valószínűleg nem érik el – sem a közlekedésben, sem az épületekben, az iparban vagy a mezőgazdaságban.